Egy nemrég készült kutatás szerint a magyar folyók is erősen szennyezettek mikroműanyagokkal, vagyis olyan apró szemcsékkel, amelyek szemmel alig láthatók, 5 milliméternél is kisebbek. Ezek többnyire úgy kerülnek a vízbe, hogy a műanyag-hulladékok elkezdenek aprózódni, feloldódni. Ebben a méretkategóriában pedig már könnyen bejuthatnak az élőlények szervezetébe.

A felmérés szerint egy köbméter Rába vízben átlagosan 12,1 mikroműanyag darabka található, ami elsőre nem tűnik egy ijesztő számnak, de ez azt jelenti, hogy akár napi 20,7 millió részecske folyhat le a teljes vízhozammal. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 darab részecske került elő. És ezek csak az itthoni édesvizek: az Egyesült Királyságból egy - a Guardian által ismertetett - becslés szerint évi 5 billió (!) mikroműanyag-szemcse jut a vizekbe.

Kapcsolódó

Igazából nem tudjuk mennyire, csak azt, hogy rossz

Az ekkora szennyeződések vizsgálata egészen új terület, alig pár éve foglalkoznak vele intenzíven a világ kutatóintézetei. Egyelőre még az egészségügyi hatásaikról csak találgatnak, de abban konszenzus van a kutatók között, hogy a plasztikszemcsék erősen ártalmasak lehetnek az egészségre, függően persze attól, hogy pontosan milyen vegyület is jut ilyen formán a szervezetbe.

A brit MRC-PHE Centre for Environment and Health kutatóinak tanulmánya szerint kimutatható, hogy belélegezve vagy lenyelve, a mikroműanyag felhalmozódhat és toxicitást okozhat, amely erős immunválaszt, allergiás reakciókat válthat ki. Viszont a készítők szerint a hatásokat addig nehéz pontosan meghatározni, amíg nem írják le, hogy a jelenlegi átlagos felhalmozódás az emberi szervezetben mekkora mértékű, milyen tüneteket okoz. A mostani kitettség meghatározása nélkül csak sejteni, hogy milyen problémákat okozhatnak a szervezetbe került műanyagok.

Viszont a tudósok nem vállalnak azzal túl nagy rizikót, hogy olyan kijelentéseket tesznek: a szemcsék jó része az emésztőrendszerben feloldódva erősen károsíthatja a sejteket. Nem is annyira a monomerek, mint a polipropilén, vagy a krilnitril-butadién-sztirol okozhatnak gondokat. Utóbbit leginkább ABS műanyag néven ismerjük, gyakran használják borítások, gyerekjátékok előállításához. Sőt, az is biztosan tudható róla, hogy magas hőmérsékleten a butadién kiválik a vegyületből, ez pedig erősen rákkeltő anyag. Az emberekre nézve nagyobb baj, hogy az alkoholoknak sem áll ellen jól, ez pedig időről-időre előfordulhat a szervezetben.

Frank Kelly a londoni King's College professzora más problémákra is figyelmeztetett a CNN-nek adott interjújában. Egyrészről a kisméretű műanyagcafatok óvóhelyként funkcionálnak a baktériumoknak, ezzel segítve őket az emberi testben való túlélésben, szaporodásban. Másrészről viszont, ha elég apróra összetöredeznek, akkor a nanometrikus tartományban lehetséges, hogy felszívódnak a keringési rendszerben, vagy átjutnak a szervekbe, ott felhalmozódnak, így kardiovaszkuláris, akár idegrendszeri problémákat okozva.

A fotó forrása: Bay Ismoyo/AFP.

Nincs menekvés

Elsőre úgy tűnhet, kicsi az esélye annak, hogy valakinek mikroműanyag jusson a szervezetében, hisz az csak a vadvizekben található meg, valójában már most is több gramm lehet egy átlagos emberben belőlük. Ugyanis a hulladékok nagy része eljut a tengerbe, az ottani élőlények testében pedig felgyűlik az anyag. A halak, kagylók fogyasztásával az emberekbe juthatnak a káros anyagok. A Brunel Egyetem kutatóinak mérése alapján minden 100 gramm tengeri kagylóban 70 ilyen szemcse van, ahogy az a Guardian cikkéből kiderül.

Ennél is súlyosabb probléma, hogy már találtak csap- és palackozott vizekben is szemcséket. Ha pedig valaki azt hiszi, hogy még így is elkerülhette a károsanyagokat, annak rossz hír lehet, hogy friss kutatások szerint a belélegzett levegő is tele van plasztikszilánkokkal. A párizsi École Nationales des Ponts et Chaussées (ÉNPC) vizsgálata szerint egy zuhanyozás során 100 ezer darab ilyen részecskét öblítenek le az átlagemberek a testükről, ennek oka pedig az, hogy a legtöbb ruhanemű már tartalmaz műanyagrostokat, amelyek a használat közbeni elkerülhetetlen súrlódás miatt töredeznek. Ezután bejutnak a levegőbe, onnan pedig a szervezetbe.

A leginkább a teheráni városi levegőről vannak jól dokumentált adatok: eszerint évente legalább 3200 mikroműanyag-szemcsét nyelnek le az emberek (főleg gyerekeket vizsgáltak) havonta. Az ÉNPC kutatói Párizsban három-három kültéri és beltéri helyen mérték a rostok levegőben való megjelenését. Az utcán átlagosan 0,3-1,5, míg a lakásokban 1-60 darab rost volt köbméterenként a levegőben. A leülepedett porban viszont - beltérben - 190-670 műanyagszemcse volt milligrammonként.

A probléma gyökere

Az 1950-es évek óta 8,3 milliárd tonna műanyag keletkezett a világon, amelynek mindössze 9 százalékát hasznosították újra. Csak két éve 3 százalékkal több műanyagot termeltek, mint egy évvel korábban, így elérve a 322 millió tonnás évi mennyiséget. Vagyis az emberiség úszik a szemétben - szó szerint, mivel mintegy 12,7 millió tonna plasztikhulladék jut el az óceánokba - írja a Guardian.

A világ műanyagipara 1100 milliárd dollárt ért 2016-ban, becslések szerint ez 2020-ra eléri majd az 1200 milliárd dollárt is. A TBRC statisztikái alapján ennek 7 százaléka a műanyagüvegek gyártásából, 19 százaléka a különböző vákuumcsomagolások, 11 százaléka eldobható evőeszközök, tányérok, terítők előállításából tevődik össze.

Betiltanák

Nem véletlen, hogy a fejlett országok egyre inkább fellépnek ezek ellen: az Európai Bizottság 2025-ig több műanyagtermék forgalmazását teljesen betiltja.

A tervezet értelmében tiltólistára tennék egyebek mellett a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozok csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesznek forgalmazhatók. Valamint több halászati eszköz is tiltólistára kerül, mert ezek együttesen adják az európai tengeri műanyag-hulladékok 70 százalékát.

Ausztráliában pedig az okozott a múlt hétvégén fennakadásokat, hogy egy állam kivételével mindenhol megtiltották az ingyenes egyszerhasználatos zacskók ingyenes osztogatását. Az emberek viszont ingerültek lettek, hogy nem használhatják a megszokott kényelmi cikkeket.

Pedig nem elegendő most szakítani a műanyagtermékekkel: 8,3 milliárd tonnányi plasztikkal már együtt élünk.

A fotó forrása: Ernesto Benavides/AFP Photo.