A lap szerint a szerdai meghallgatáson a magyar kormányon volt a sor, hogy konkrét jogsértést találjon a menedékkérők szétosztására vonatkozó döntésben. Biztos fogást nem találtak a magyar jogászok, eljárásbeli hibákat viszont igen, ami elég lehet hozzá, hogy megtorpedózzák a kvótákat. Ezeket tárgyalták meg szerdán. Az egyik oldalon Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, a másikon az uniós Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság és nyolc másik állam, köztük Franciaország, Németország és Olaszország állt.

A Magyarországot képviselő Fehér Miklós, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője leszögezte, hogy az állam- és kormányfők testülete tényleg nem jogalkotó intézmény, de az uniós alapszerződés olyan szerepet szánt neki, amely mégis a többi intézmény fölé emeli. "Valóban elsősorban politikai a szerepe, de kell, hogy legyen jogi lenyomata és következménye a döntéseinek", ennek az elismerését várja a Bíróságtól.

Kapcsolódó

"Az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, de ez később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás". Más módszert is meg kellett volna vizsgálni, például azt, hogy hogyan lehet hatékonyabban visszatéríteni azokat, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre - mondta Fehér Miklós.

A Tanács viszont be akarta mutatni, hogy képes gyors döntést hozni, ezért nem folytatták le a konzultációt, amit az ügy súlya megkövetelt volna - tette hozzá. A kvótarendszer természeténél fogva "nyilvánvalóan alkalmatlan" volt a helyzet kezelésére. Ezt az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át a tagországok között - írja az Eurológus.

A Tanács rámutatott, hogy az Európai Parlament még sosem habozott beavatkozni, ha úgy érezte, hogy egy eljárásból kihagyják, és ezt most nem tette meg. A rendkívüli műveletet megalapozó döntés szerintük igenis jogalkotási aktusnak számít, bár ebben láthatóan megoszlottak a vélemények a teremben, és a bírák is elgondolkodtak rajta. Felidézte, hogy Magyarország többször is kijelentette, mennyire fontos neki az uniós szabályok betartása, hogy azoknak megfelelően védi a határt és regisztrálja a menedékkérőket. Ha ennyire komolyan veszi Magyarország a dublini rendeletet, akkor még inkább látnia kell, hogy Görögország és Olaszország frontországok, amelyek segítségre szorulnak - fejezte be a Tanács képviselője.

A kulcs a szolidaritás

Miután a felek előadták az álláspontjukat, a tizenöt bíróból álló nagytanács kérdezett. Egy szót sem fecséreltek az eljárásbeli kifogásokra, amelyeket a magyar és a szlovák kormány felhozott. Afölött nem tudtak viszont elsiklani, hogy Magyarország nem vállalt át egyetlen menedékkérőt sem az elmúlt másfél évben, és nem is kérte, hogy függesszék föl a művelet alkalmazását Magyarországra.

Döntés az év végén

Yves Bot francia főtanácsnok július 26-án fogja közzétenni az állásfoglalását az ügyben, az ítélethirdetésre ezt követően, ősszel vagy legkésőbb télen kerül sor. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel. A tanácsnak nincsen sem magyar, sem szlovák tagja - írja az Eurológus.