A magyar gazdaság egyfajta harapófogóba került: miközben az elszálló energiaköltségek megnehezítik a lakosságnak adott árkedvezmények fenntartását, az orosz-ukrán háború okozta európai gazdasági felfordulás rontja a növekedési kilátásokat – írja a Financial Times. A választást megelőző költekezés (osztogatás) és az EU vonakodása, hogy átutalja az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak elérhető hétmilliárd euró forrást, tovább nehezíti a budapesti kormány helyzetét.

Az uniós finanszírozás messze nem lesz elég a kormány gondjainak megoldására – osztotta meg véleményét Németh Dávid, a K&H elemzője a brit üzleti lappal. Többe kerülhet az ártámogatások (a rezsicsökkentés) fenntartása. Hiába van azonban Budapestnek nagy szüksége az unió pénzére, Orbán Viktor nem készül engedményeket tenni Brüsszelnek – értékeli Magyarország miniszterelnökének szavait a Financial Times.

Kapcsolódó

Eközben a Fitch Ratings hitelminősítő áprilisban úgy értékelte a kormányfő nagy választási győzelmét, illetve az EU vezetésének eltökéltségét, hogy alkalmazza az uniós támogatások kifizetésének összekötését a jogállamiság állapotával a tagállamokban, hogy mindkét fél keményebbé válhat, élesedhet a konfliktusuk. Ennek káros hatása lehet a gazdasági növekedésre. Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a kormányzás minőségének romlása Magyarországon alááshatja a befektetői bizalmat az ország iránt.

Ráncolják a szemüket a hitelminősítők

Ha a hitelminősítők rontanák Magyarország adósbesorolását, az a hitelköltségek és az államadósság növekedésének spiráljához vezethet – mondta a brit üzleti lapnak Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. A piaci hitelfelvétel nagyon drága lehet, ami ronthatja a költségvetés egyensúlyát, ám a kormány egy ideig ehhez a forráshoz folyamodhat abban a reményben, hogy végül megállapodik az EU-val – fejtegette a befektetési szakember. Az idő rövid, de a kormányfő bekeményíthet néhány vétóval és új szövetségek kötésével az unió felső köreiben.

Oszkó szerint a kormánynak elsősorban az infláció miatt kell aggódnia. A miniszterelnök bizonyította korábban, hogy nem riad vissza a jövedelmezően működő gazdasági ágazatok megterhelésétől extraadókkal, vagy hogy a kötvényeket bocsásson ki a hazai befektetőknek, ám a két számjegyű infláció mindenkit sújt így ez a forráskivonás a gazdaságból egy ponton túl további gondokat okozhat.

Adó-infláció spirál jöhet

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője arra számít, hogy a kormány leállítja a beruházásokat és elengedi a költségvetési hiányt a GDP öt százalékáig, mielőtt hozzányúlna a limitált árakhoz. Ha a piaci árak érvényesülnének a rezsiben, akkor a háztartások jó része nem tudná fizetni a közüzemi számláit, mert nem tíz-húsz százalékos emelkedésről lenne szó.

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a GDP egy százalékát elérő kiigazítás elérhető a költségvetési kiadások csökkentésével, de ezenfelül adóemelésekre lenne szükség. A szakértő úgy látja, hogy ha a bankokat, a távközlési és a kiskereskedelmi cégeket különadókkal sújtják, azok átháríthatják ezt a költségnövekedést a fogyasztóikra, mai erősítheti az inflációt.