Öt kulcsfontosságú területen javasol lépéseket az UNICEF, hogy csökkenjen a világ magas jövedelmű országaiban a gyermekek kiszolgáltatottsága és a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenség. A gazdasági fejlődés során helyezzék előtérbe a fenntartható megoldásokat és a méltányosságot, valamint hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a legszegényebbekre. Ismerjék meg a gyermekeket érintő szociális problémákat, az államok készítsenek statisztikákat a kiskorúak ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekről, abúzusokról.

Ennek oka, hogy az ENSZ gyermekjóléti bizottsága által elkészített jelentése szerint a jóléti államok, fejlett gazdaságok sem garantálják a gyermekek nagy része számára, hogy ne kelljen szegénységben élniük. Ezt mutatja, hogy a 41 ország rangsorolásában a világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok jelenleg a 37., míg a jóval szegényebb Szlovénia a lista felső harmadában, a 9. helyen áll.

Kapcsolódó

Az összesített rangsorban Magyarország a 32. helyen van, vagyis a lista alsó harmadában van. A gyermekek jólétét mérő 9 indikátorból öt esetében a legrosszabbak, 4 alapján a középmezőny között van. A listát Norvégia, Németország és Dánia vezeti, a legrosszabb gyermekjóléti helyzet Romániában, Bulgáriában és Chilében van. A régióból Szlovákia a 30., Lengyelország a 23., Csehország pedig a 20.

Mindenhol vannak éhezők

A gazdag országokban minden ötödik gyermek relatív jövedelmi szegénységben él, és minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett. Az rangsorában előbbi szempont szerint Magyarország a 26. helyen áll. Ráadásul a gyerekek 58 százaléka él többszörös megfosztottságban. Ez az Európai Unió tagállamai között a harmadik legrosszabb eredmény.

A gyermekéhezés és az étrend egészségessége szempontjából Magyarország a 26. helyen áll: a 15 évnél fiatalabbak 11,8 százaléka olyan felnőttel él, aki nem képes biztosítani számára a megfelelő táplálkozást. Az éhezés mellett komoly problémát jelent az egyoldalú, vagy egészségtelen táplálkozás is, melynek egyik jelzője lehet az elhízottság. Itthon a gyerekek 16,2 százaléka kórosan túlsúlyos.

Ennél a szempontnál érvényesült talán a legjobban, hogy a leggazdagabb országokban is komoly problémát jelent a gyermekéhínség: az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban például minden ötödik gyerek biztonságos táplálkozása veszélyeztetett.

Aránytalan és egészségtelen a fejlődésünk

A gazdasági és ipari fejlődés sok helyen kifejezetten hátrányos körülményeket teremtett a gyermekeknek, mert nem kapcsolódnak össze a fenntarthatósági és környezetvédelmi programokkal. Ezt mutatja, hogy a magas jövedelmű országok felében - az ipari termelés és közlekedés környezeti terhelése miatt - nem megfelelő a levegő minősége, nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támasztott követelményeknek, a légszennyezettség átlagos szintje pedig meghaladja az egészségügyi küszöbértéket. Magyarország ebből a szempontból a 21., vagyis a középmezőnyben szerepel.

Az UNICEF megmérte azt is, hogy mennyire érvényesül, mennyire van jelen egy adott társadalomban az egyenlőtlenség: a leginkább Bulgáriában és Mexikóban érzékelhető a különbség a gazdag gyerekek és szegényebbek életmódja, bevételei között. A legkisebb pedig Izlandon és Norvégiában az egyenlőtlenség. Világ szinten probléma, hogy az országok kétharmadában a gyermekes háztartások alsó jövedelmi 40 százalékának kevesebb a jövedelme, mint a felső 10 százaléknak. Ebből a szempontból Magyarország az országok alsó harmadában szerepel: a 33.

Ezt megmagyarázza, hogy a hazai 15-19 évesek 6,8 százaléka nem tanul és nem is dolgozik. Valamint az, hogy a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája - az UNICEF mérése szerint. Az Eurostat legutolsó adatai alapján javul a magyarországi helyzet: 2014 óta a társadalmi kirekesztődés veszélyével érintett emberek száma 2,54 millióra csökkent a korábbi 3,1 millióról.