Túlságosan lassan halad a pénzügyi rendszer reformja, amelynek be kellene tömnie azokat a lyukakat a bankok gazdálkodásában, amelyek a 2007-2009-es pénzügyi válsághoz vezettek - jelentette ki Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója egy londoni konferencián. Az átalakulás, amelyek megszigorítaná a pénzintézetek működésének szabályait, elszánt ellenállást váltott ki a bankokból.

A pénzintézetek több tőkét tartalékolnak most, mint amennyivel a pénzügyi összeomlás előtt rendelkeztek, ami biztonságosabbá teszi a tevékenységüket. Akkor az adófizetők pénzéből a kormányoknak kellett pótolniuk a behajthatatlan hitelek miatt összeomló bankok tőkéjét. A rossz hír viszont az, hogy az átalakulás még mindig lomha, az elérendő célok még mindig nagyon távol vannak.

A reformokat nem csupán a változtatások bonyolultsága fékezi, hanem a bankok erős ellenlobbizása is, továbbá az az érthető fáradság, ami egy ilyen hosszú folyamatban elkerülhetetlenül kialakul. A legnagyobb gond az, hogy nem sikerült megoldani a "túl nagy ahhoz, hogy bedőljön" problémát, azaz azt, hogy egyes pénzintézetek olyan nagyok, olyan jelentős a szerepük a gazdaságban, hogy a kormányok - kerül, amibe kerül - nem engedhetik meg, hogy csődbe menjenek.

Karácsonyig meg lesz oldva

Az IMF becslései szerint az olcsóbb finanszírozás formájában nyújtott, implicit (rejtett) támogatás, amit a bankrendszer kap, az USA-ban eléri a 70 milliárd dollárt, míg az eurózónában a 300 milliárd dollárt. Mark Carney, a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport pénzügyi stabilitási bizottságának (FSB) elnöke merészen kijelentette, hogy karácsonyig meg akarják oldani a "túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen" problémát.

Lagarde arra is felszólította a világ pénzügyi szabályozó hatóságait, hogy állapodjanak meg a bajba került bankok felszámolásának rendjéről. Szerinte ez egy óriási lyuk a pénzügyi rendszeren, amelyet azért kell betömni, hogy a kormányok ne helyezhessék saját helyi érdekeiket a világ pénzügyi rendszerének érdekei elé.

Számos ország a nagy pénzügyi válság miatt még mindig nem bízik a külföldi tulajdonú bankokban, ezért ezekkel szemben nagyobb tőkekövetelményeket állít. Ezzel próbálják megelőzni, hogy az adófizetők pénzéből legyenek kénytelenek feltőkésíteni a bajba került pénzintézeteket. Az FSB attól tart, hogy az ilyen szabályok szétszabdalhatják a pénzpiacokat, akadálypályává változtatva a hitelek és a befektetések áramlásának nemzetközi útjait. Lagarde megalapozottnak tartja ezt az aggodalmat.