A teljes GDP-arányos adóteher (az adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok összege a GDP százalékában) az EU 28 tagállamában a 2011-es 38,8 százalékról 2012-ben 39,4 százalékra, míg az eurózónában a 2011-ben mért 39,5-ről 2012-ben 40,4 százalékra emelkedett. A becslések azt mutatják, hogy 2013-ban ez a GDP-arányos ráta tovább emelkedik mind az EU-ban, mind az eurózónában - áll az Eurostat és az Európai Bizottság adózásért és vámunióért felelős főigazgatósága által kiadott legfrissebb, Adózási trendek az Európai Unióban című elemzésében.

Az uniós statisztikai hivatal szerint az adóteher jelentős szórást mutat a tagállamok között: a 2012-es adatok alapján a legalacsonyabb adóterhek Litvániában (27,2 százalék), Bulgáriában és Lettországban (27,9 százalék), Romániában és Szlovákiában (28,3 százalék) valamint Írországban (28,7 százalék) voltak. Ezzel szemben a 40 százalék felettiek csoportjában található Dánia (48,1 százalék), Belgium (45,4 százalék), Franciaország (45 százalék), Svédország (44,2 százalék), Finnország (44,1 százalék), Olaszország (44 százalék) és Ausztria (43,1 százalék).

Magyarország az élen

Az Eurostat szerint 2011 és 2012 között a GDP-hez mért adóteher az uniós tagállamok között Magyarországon ugrott meg a leginkább, 37,3-ről 39,2 százalékra emelkedett az adóteher ebben az időszakban. (Az adat magyarázata, hogy 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent a reál GDP, a bruttó hazai termékben kifejezett adóteher ezért növekedett.) Emellett több mint egy százalékos adótehernövekedés volt még további öt tagállamban: Olaszországban 42,4-ről 44, Görögországban 32,4-ről 33,7, Franciaországban 43,7-ről 45, Belgiumban 44,2-ről 45,4, valamint Luxembourgban 38,2-ről 39,3 százalékra emelkedett az adóteher.

Ezzel szemben az adóteherben a legnagyobb mértékű csökkenést olyan országokban mérte az Eurostat, mint Portugália, ahol 33,2-ről 32,4, az Egyesült Királyság, ahol 35,8-ről 35,4 és Szlovákia, ahol 28,6-ról 28,3 százalékra esett a ráta.

A munkát terhelő adók a legnagyobb bevételi forrás

A közlemény kiemeli: a tagállamok adóbevételeinek legnagyobb része a munkát terhelő adókból adódik, ami átlagosan az adóbevételek 51 százalékát jelentették 2012-ben. Ezt a fogyasztási adók követik 28,5, majd a tőkét terhelő adók 20,8 százalékos aránnyal.

A munkát terhelő adók 2012-ben 24 tagállamban jelentették a kormányzatok legfőbb adóbevételi forrását, ebből 13-ban ezek az adók adták az adóbevételek több mint felét. A munkát terhelő adók mértéke Svédországban (58,6 százalék), Hollandiában (57,5 százalék), Ausztriában (57,4 százalék) és Németországban (56,6 százalék) volt a legmagasabb.

Az összadóbevételnek kevesebb mint 40 százalékát csak Bulgáriában (32,9 százalék), Máltán (34,6 százalék), Cipruson (37,1 százalék) és az Egyesült Királyságban (38,9 százalék) adták ezek a sarcok.

A fogyasztási adók csak négy tagállamban jelentették a kormányok legnagyobb bevételi forrását 2012-ben: Bulgáriában (53,3 százalék), Horvátországban (49,1 százalék), Máltán és Romániában (45,1 százalék). Ezzel szemben Belgium (23,7 százalék), Franciaország és Olaszország (24,7 százalék) kormánya támaszkodott ezekre a típusú adókra a legkevésbé.

A tőkét terhelő adók adták a legkisebb részét a kormányzatok adóbevételeinek 2012-ben minden tagállamban. A legnagyobb, ám így is csekély részarányt Luxembourgban (27,5 százalék), az Egyesült Királyságban (27,4 százalék), Máltán (26,6 százalék) és Cipruson (26,1 százalék) regisztrálta az Eurostat, míg Észtországban és Szlovéniában volt ez az arány a legkisebb 7,1, illetve 9,8 százalékkal.

A tényleges teher

A munkát terhelő átlagos implicit (tényleges) adóteher az EU 28 tagállamában a 2011-es 35,8 százalékról 36,1 százalékra emelkedett 2012-ben. Ez az adóráta 2012-ben 23,3 (Málta) és 42,8 százalék (Belgium és Olaszország) között szóródott.

A fogyasztást terhelő adók esetében az implicit adóráta az EU 28 tagállamában 2011-ben és 2012-ben nem változott, mindkét évben 19,9 százalékon állt. A legalacsonyabb implicit adóterhet Spanyolországban (14 százalék), Görögországban (16,2 százalék) és Szlovákiában (16,7 százalék) mérte az Eurostat, míg a legmagasabbat Dániában (30,9 százalék), Horvátországban (29,1 százalék) és Luxembourgban (28,9 százalék).

Hogy változott az adóteher Magyarországon?

Magyarországon a teljes GDP-arányos adóteher 2002-es 38 százalékról 2011-ben 37,3 százalékra mérséklődött, majd 2012-ben 39,2 százalékra emelkedett vissza. (Az emelkedés még csak az áfa 25-ről 27 százalékra való emelését tükrözheti, ugyanis a tranzakciós illetéket - mint fogyasztási típusú adót - csak 2013-tól kell fizetni, így a 2012-es adatok azokat még nem tükrözhetik.)

Míg 2002-ben a munkát terhelő adók az állam adóbevételeinek 50,3 százalékát adták, addig 2011-ben ez az arány 47,3, majd 2012-ben 46,4 százalék volt. A fogyasztást terhelő adók 2002-ben az állam adóbevételeinek 37 százalékát adták, ez az arány 2011-ben 39,1, majd 2012-ben 40 százalékra emelkedett. A tőkét terhelő adók 2002-ben a teljes adóbevételek 12,6 százalékát adták, ez 2011-ben 13,6 százalékra nőtt, majd 2012-ben 13,5 százalékra mérséklődött.

Ami az implicit adóterheket illeti, Magyarországon a munkát terhelő adók esetében a 2002-es 41,2 százalékról 2011-ben 38,2 százalékra csökkent a ráta, majd 2012-ben 39,8 százalékra ugrott fel. A fogyasztást terhelő implicit adóteher a 2002-es 25 százalékról 2011-ben 26,8, majd 2012-ben 28,1 százalékra emelkedett.