A Bank of Japan váratlan lépéssel enyhített  ultralaza monetáris politikája egyik sarokkövének tartott hozamgörbe kontrollon. Közölte, hogy ugyan továbbra is fél százalékon fogja tartani a 10 éves japán államkötvények hozamát, de ezentúl merev korlátok megállapítása nélkül lehetővé teszi a kamatlábak emelkedését e szint fölé. Hozzátette, hogy a 10 éves kötvények fix kamatozású műveletek során a korábbi 0,5 százalék helyett 1 százalékos áron kínálja majd fel a 10 éves kötvények vásárlását, ezzel tulajdonképpen kiszélesítve a hosszú távú hozamok kereskedési sávját.

A lépés zavart keltett azzal kapcsolatban, hogy a központi bank további lépéseket tesz-e a politika normalizálása érdekében. Azaz most vajon egy valódi fordulat következik-e a monetáris szigorítás irányába. A bank fenntartotta a mínusz 0,1 százalékos egynapos kamatlábat, mondván, hogy több időre van szükség a 2 százalékos inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Japán az egyetlen ország a világon, ahol negatív kamatlábak vannak érvényben. Az idén megugró infláció nyomást gyakorolt a BoJ-ra is, hogy hagyjon fel a hozamgörbe-szabályozásnak hívott, hét éve tartó kvantitatív lazítási politikájával - emlékeztet a Financial Times.

A 10 éves kötvények hozama a BoJ bejelentését követően pénteken 0,572 százalékra emelkedett, ez közel kilenc éve a legmagasabb szint. A hozam korábban a nap folyamán átlépte a 0,5 százalékos hozamkorlátot, amikor az első beszámolók megérkeztek a várható lépésről. A korábban erősödő jen első reakcióként gyengült, majd visszaerősödött a hírre. Az irányadó japán Topix részvényindex ugyan 1 százalékot esett, azonban a magasabb kamatokból profitáló bankok alindexe 3,7 százalékkal erősödött.

Kazuo Ueda, a BoJ április óta regnáló kormányzója, azzal érvelt, hogy a japán inflációt nem az erős mögöttes fogyasztói kereslet hajtja, és az importált nyersanyagok árának csökkenésével lassulni fog. Miután az elmúlt három évtized nagy részében a gazdaság deflációból való kiemeléséért küzdöttek, a BoJ tisztviselői óvatosak a laza monetáris politika lebontásával kapcsolatban, amíg nincs szilárdabb bizonyíték a béremelkedésre.

Szigorítás, amit nem szeretnének annak mutatni

A japán hiperlaza monetáris politikát egyre erősebb kihívások érik, amióta az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank folyamatos kamatemelésekbe kezdtek tavaly az elszabaduló infláció megfékezése érdekében. Ez utóbbi természetesen a szigetországba is begyűrűzött, júniusban a japán infláció 3,3 százalékra emelkedett, és nyolc év óta először haladta meg az amerikait. A BoJ pénteken 1,8 százalékról 2,5 százalékra emelte a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó inflációs várakozását, miközben a 2024-est, 1,9 százalékra csökkentette, miközben a felfelé mutató kockázatokra figyelmeztetett.

A BoJ hivatalosan  azzal indokolta hozamgörbe-szabályozásának lazítását, hogy a nagyobb rugalmasság támogatná a monetáris lazítás fenntarthatóságát. Elemzők azonban megkérdőjelezték a logikát, és arra figyelmeztettek, ez a lépés inkább felhívás keringőre és a piac hamarosan tesztelni fogja a bank elkötelezettségét.

-Nehéz indokot találni erre a döntésre. Több értelme lett volna annak, ha azt mondják, az infláció miatt változtatnak a politikán

- mondta Tetsuya Inoue, a Nomura Research Institute szakértője a lapnak.

Ayako Fujita, a JPMorgan vezető japán közgazdásza szerint a BoJ azért folyamodott ehhez a bonyolult módszerhez, hogy időt nyerjen, amíg a piacok megemésztik a lépést. Akár akarja, akár nem, a befektetők egyre inkább úgy látják, Japánban is eljött a komoly szigorítás ideje. Ez viszont komoly ellenszelet is jelenthet a nemzetközi tőkepiacokon, ahol az olcsó jen finanszírozta pozíciók régóta nagy súlyt képviselnek. A UBS egy tavaly őszi számítása még azt tartalmazta, hogy a japán hozamok fél százalékos emelkedése 3-5 százalékos esést hozhatna a vezető amerikai és európai részvényindexekben. A japán tőzsde esetében viszont ennél sokkal drasztikusabb, akár 25 százalékos leértékelődést sem zártak ki.