Az IHS Markit keddi kimutatása szerint a francia államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama egyetlen kereskedési nap alatt 21 bázisponttal, 37,9 százalékkal csökkent, és a keddi londoni kereskedésben 35 bázispont környékén járt.

Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű francia államkötvény csődbiztosítása most 35 ezer dollárba kerül a piacon az irányadó ötéves lejáratra, 21 ezer dollárral - csaknem 38 százalékkal - kevesebbe, mint az elnökválasztás első fordulója előtt.

A fejlett ipari térség szuverén adósai esetében ez szinte példátlan mértékű napi árfolyammozgás. Ebben az államadósi körben egy hónap alatt is jelentős ingadozásnak számít a CDS-tranzakciók húsz pontot meghaladó árfolyamváltozása.

A vasárnap tartott első fordulóban a legtöbb szavazatot Emmanuel Macron független centrista EU-párti jelölt kapta, megelőzve a második helyen továbbjutott radikális jobboldali jelöltet, Marine Le Pent. (Hollande elárulta, kire szavaz.)

Az első forduló előtt a piaci szereplők a francia befektetési eszközöket terhelő komoly politikai kockázatnak tartották azt a lehetőséget, hogy Le Pen mellett esetleg a szintén EU-ellenes radikális baloldali jelölt, Jean-Luc Mélenchon jut a második fordulóba.

A francia szuverén CDS-tranzakciók árazásának jót tettek azok az egybehangzó előrejelzések is, amelyek Macron kényelmes győzelmét vetítik előre az elnökválasztás második fordulójában.

Ugyanez a piaci megkönnyebbülés meglátszott a francia állampapírok hozamfelárán is: az irányadó tízéves német Bund felett mért francia államkötvény-felár január vége óta először 50 bázispont alá csökkent.

Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban e kötvénypiaci fellendülés várhatóan Macron győzelme esetén sem lesz tartós. A Capital Economics szerint a francia szuverén kötvénypiacon tapasztalt erősödés fő oka is az volt, hogy az elnökválasztás első fordulójából Le Pen mellett nem Jean-Luc Mélenchon jutott tovább.

Macron vezető helye az első forduló után enyhítette azokat a félelmeket, hogy Franciaország éles kanyarral irányt vesz a populizmus felé, ám Franciaországot a piac ettől függetlenül sem tartja már olyan hitelképességű államadósnak, mint korábban, elsősorban a magas és növekvő közadósság-ráta és a szintén makacsul magas strukturális államháztartási hiány miatt - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.

A francia gazdaság növekedési üteme éves átlagban épphogy meghaladta az 1 százalékot az euró meghonosítása óta, és gyakran az euróövezeti átlagot sem érte el. Mindezek alapján a cég azt várja, hogy a francia állampapír hozamfelára a jelenlegi szintek környékén zárja az idei és a jövő évet is, sőt emelkedésnek is indulhat, ha Macronnak nem sikerül kordában tartania a költségvetést, vagy ha nem tudja érvényesíteni megígért reformjait.