Európában lendületet kapott a gazdasági fellendülés: a kontinens gazdasága 2017-ben átlagosan 2,4 százalékkal növekedhet a tavalyi 1,7 százalék után. Ez az IMF áprilisi várakozásait 0,5 százalékponttal meghaladó ütemet jelöl. Az eurózónában a növekedés üteme közel két évtizede nem látott szinten van - teszi hozzá az IMF.
Azokban az országokban, amelyek uniós támogatásokban részesülnek, a gyorsabb növekedéshez természetesen hozzájárult az EU-források felhasználásának fellendülése is - jegyzi meg a Valutaalap.
A britek kimaradnak a jóból
Ezzel szemben az Egyesült Királyság úgy tűnik, kimarad a jóból: az ország gazdasága lassult, miután a font gyengült, ami a háztartásokat sem hagyta érintetlenül. A brit gazdaság 2017-ben 1,7 százalékkal bővülhet, ami az IMF áprilisi prognózisához képest 0,4 százalékponttal alacsonyabb ütemet jelöl.
Oroszországban viszont a javuló fogyasztói bizalom, a magasabb olajárak és az olcsóbb finanszírozási környezet továbbra is támogatja a gazdasági növekedést, míg Törökországban az idei fellendülést költségvetési döntések segítik. Mindkét ország 2017-re vonatkozó gazdasági előrejelzésén javított a Valutaalap, előbbi esetében idén 0,4, utóbbi esetében 2,7 százalékponttal gyorsabb ütemet vár, így az orosz gazdaság 1,8, a török pedig 5,1 százalékos bővülést érhet el.
| Ország/régió | 2017 | 2018 | 2019 |
| Európa | 2,4 | 2,1 | 1,9 |
| Eurózóna | 2,1 | 1,9 | 1,7 |
| Egyesült Királyság | 1,7 | 1,5 | 1,6 |
| Feltörekvő európai gazdaságok | 3,1 | 2,6 | 2,5 |
| Közép-Európa | 3,7 | 3,4 | 3,0 |
| Délkelet-Európa, EU-tagállamok | 4,7 | 3,9 | 3,4 |
| Délkelet-Európa, nem EU-tagállamok | 3,0 | 3,3 | 3,4 |
| FÁK-országok | 1,8 | 1,7 | 1,7 |
| Oroszország | 1,8 | 1,6 | 1,5 |
| Törökország | 5,1 | 3,5 | 3,5 |
| EU | 2,3 | 2,1 | 1,8 |
| Forrás: IMF, Világgazdasági kilátások (WEO), 2017. október | |||
Az európai növekedés motorja jelenleg a belső kereslet, beleértve a fellendülő beruházásokat is. Ez a kedvező hatás pedig már a világkereskedelemben is éreztetni hatását: Európa hozzájárulása a globális áruimport növekedéséhez 2016-2017-ben már annyi, mint az Egyesült Államoké és Kínáé együttvéve.
A széles alapokon nyugvó fellendülésnek köszönhető, hogy a munkanélküliség az egész kontinensen csökkent. Főleg a gazdagabb országokban a bérek lassan emelkednek, Közép- és Délkelet-Európában viszont az elmúlt években erősebb növekedés látszik, különösen a szolgáltatóiparban. Ugyanakkor utóbbi térségben a termelékenység nem tartott lépést a bérek emelkedésével az elmúlt két évben. Ez viszont egy olyan trend, ami ronthatja a feltörekvő európai országok versenyképességét - figyelmeztet a Valutaalap.
Magyarország jobban teljesít
Az IMF a korábban kiadott Világgazdasági előrejelzésében - amelynek adatait veszi alapul ez a regionális elemzés is - a magyar növekedésre adott prognózisán javított. Így 2017-re az áprilisi 2,9 százalékos szintet 3,2-re, míg a jövő évre várt 3 százalékot 3,4-re emelték. (Az, hogy ez a régiós versenytársakhoz képest mit jelent, a lentebbi ábránk mutatja.)
Az Európai Bizottság a Valutaalapnál pozitívabb prognózist adott a napokban, azaz valamivel gyorsabb növekedéssel számol, ám a brüsszeli testület szerint is mérséklődni fog a magyar gazdaság lendülete (is).
A IMF derűlátása elmarad a kincstári optimizmustól is, hiszen a magyar döntéshozók a gazdaság gyorsulásával számolnak. A kormány hivatalosan továbbra is 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol 2017 egészére, majd jövőre 4,3 százalékot vár. Az MNB ennél konzervatívabb: a jegybank szakértői szerint az idei 3,6 százalékot 2018-ban 3,7 százalékos növekedési ütem követheti.
Az infláció esetében csak a jövő évi ütemet vette vissza a Valutaalap 0,1 százalékponttal, így a legfrissebb prognózis szerint idén 2,5, jövőre 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme a magyar gazdaságban.
Míg a költségvetési hiány - hasonlóan az Európai Bizottság legfrissebb várakozásaihoz - az IMF szerint is a 3 százalékos szint alatt maradhat, addig az államadósság alakulásával kapcsolatban az Európai Bizottság előrejelzésénél pesszimistább a Valutaalap. A brüsszeli testület legfrissebb elemzése szerint ugyanis 2019-ben már 70 százalék alá csökkenhet az államadósság szintje, az IMF viszont - ahogy ez az alábbi táblázatból is látszik - nem osztja ezt az optimizmust: az intézmény szerint csökkenő pályán halad ugyan az államadósság, de 2019-ben még a GDP 70,2 százalékán lehet a ráta.
| Fő mutatók | 2017 | 2018 | 2019 |
| GDP növekedés (%) | 3,2 | 3,4 | 2,8 |
| Belső kereslet (%) | 1,4 | 3,5 | 2,7 |
| Bruttó beruházás (a GDP %-ában) | 19,6 | 20,3 | 20,9 |
| Infláció (%) | 2,5 | 3,2 | 3,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,4 | 4,3 | 4,3 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP %-ában | 4,8 | 4,2 | 3,2 |
| Teljes költségvetési egyenleg (a GDP %-ában) | -2,6 | -2,6 | -2,3 |
| Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | 72,9 | 71,3 | 70,2 |
| Forrás: IMF, WEO | |||
Minden szép és jó, de csak rövid távon
Rövid távon az európai növekedési kilátások tehát pozitívak, de hosszabb távon már vannak kihívások - emeli ki az IMF. Az adatokból egyrészt látszik, hogy ez a növekedési ütem az elemzésben vizsgált gazdaságok szinte mindegyikében lassulni fog. Az európai átlagos növekedés például a 2017-es 2,4 százalékról 2018-ban 2,1, majd 1,9 százalékra fog mérséklődni.
Ez alól a legfrissebb adatok alapján a délkelet-európai nem uniós tagállamok a kivételek, ahol idén átlagosan 3, jövőre 3,3, 2019-ben pedig 3,4 százalékos bővülést vár az Valutaalap, bár az esetükben előrejelzett gazdasági növekedési ütem lassabb az intézmény az áprilisi prognózisához képest.
Másrészt sok európai országban még mindig nagyon kicsi puffer van arra az esetre, ha a körülmények romlanának. Emellett gyenge a termelékenységi növekedés és a 2008-as pénzügyi válságról visszamaradt rossz hitelek is sok helyen megvannak még. Továbbá az idősödő társadalom, a növekvő protekcionizmus, a geopolitikai feszültségek és a Kína lassulásából fakadó exportveszteség mind hosszabb távú kockázatokat jelentenek.
Mit kellene tenni?
Az IMF szerint minden európai kormánynak ki kell használnia a jelenlegi fellendülést arra hogy segítsék a gazdaságaik alkalmazkodását. Nevezetesen:
- A nagy államadóssággal rendelkező fejlett európai gazdaságoknak (például Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság) csökkenteni kell az adósságukat, de úgy, hogy ne veszélyeztessék a fellendülést.
- Németországnak, Hollandiának és Svédországnak van elég mozgástere a költségvetésében, ezért az IMF szerint nekik a potenciális növekedésüket kellene javítaniuk a nagyobb állami infrastrukturális beruházások, a bevándorlók integrálása és a lakhatás javítása révén.
- A feltörekvő gazdaságokban - például Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, illetve több nyugat-balkáni gazdaságban, valamint a FÁK-országokban - a költségvetési hiány még mindig relatíve magas. Ezeknek az országoknak javítaniuk kellene az állami költések minőségén és úgy módosítani a bevételi forrásaikat, hogy ne romoljon a régió versenyképessége.
Az eurózónát meg kell erősíteni, hogy el lehessen kerülni a dominóhatást abban az esetben, ha a valutaövezet néhány tagállamában nehézségek állnának elő - mutat rá az IMF elemzése. Ennek érdekében az EU-nak be kell fejeznie a bankunió és a tőkepiaci unió kiépítését, beleértve a betétbiztosítási rendszer felállítását, amely védelmet nyújthat bankválságok idején, illetve közös költségvetési eszközök létrehozását, amelyek növelhetik az euróövezet ellenállóképességét.
Ezzel párhuzamosan meg kell oldani a 2008-as válságból maradt bankszektori problémákat és szigorúan tartani a közös fiskális szabályokban lefektetett költségvetési hiánykorlátot. (Az IMF megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni bankszektor számára is komoly problémát jelent még a 2008-as válság maradványa.)
A feltörekvő európai gazdaságokkal kapcsolatban a Valutaalap megjegyzi, hogy a felzárkózásuk a válság óta lelassult. Az IMF szerint a folyamatnak a reformok egy új formája, az intézményrendszer megerősítését célzó intézkedések adhatnának újabb lendületet. Az IMF szerint ugyanis a jogi keretrendszer kritikus és létfontosságú eleme az üzleti környezetnek. Ezzel a Valutaalap az igazságügyi rendszerek működésének javítására céloz.
Nyitókép forrása: Shutterstock