Jánisz Varufakisz a július elején bejelentett lemondása előtti hónapokról - amikor az athéni vezetés folyamatosan tárgyalt a második mentőprogram lezárásáról - azt mondta, hogy ugyan ő maga is követett el hibákat, de nem ezért nem sikerült a Görögország "tiszteletén" alapuló megegyezés a nemzetközi hitelezőkkel, hanem azért, mert tárgyalópartnereik egyszerűen "nem szándékoztak Görögország méltóságát tiszteletben tartó megállapodást kötni".

Július közepén - Varufakisz távozása után - aztán az athéni kormány végül egy új mentőprogram feltételeiről állapodott meg az euróövezeti társországokkal, és a tárgyalásokon felmerült a Grexit lehetősége. Az utóbbi években nem először fordult ez elő, Görögország 2012 nyarán is majdnem kisodródott a valutaunióból - mondta a volt görög pénzügyminiszter.

Kapcsolódó

"Olyan erők tevékenykednek, amelyek Grexitet akarnak, és Dr. Schäuble (Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) talán az egyik legjelentősebb közülük. Számukra a Grexit eszköz arra, hogy sakkban tartsanak más büszke nemzeteket" - mondta Varufakisz. Ugyanakkor mégsem ezeket az erőket, és nem a német pénzügyminisztert tekinti a legnagyobb ellenségének - tette hozzá. "A legádázabb ellenségem az államadósság-válság, amely tönkreteszi a hazánkat, és ellehetetleníti a tartozások törlesztését, Németországgal szemben is" - hangsúlyozta.

A radikális baloldali Sziriza politikusa annak ellenére mondott le július elején, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről rendezett népszavazás. Váratlan lépéséről Varufakisz a ZDF-nek azt mondta, hogy a hitelezőkkel tárgyaló csoport tagjai, köztük Alekszisz Ciprasz kormányfő a népszavazás "egyértelmű és nagyszerű eredményét" nem annak lehetőségeként értelmezték, hogy meg lehet erősíteni a hitelező "intézményekkel szemben elfoglalt határozott tárgyalási pozíciót". Ezért pedig "leginkább azzal tudtam segíteni miniszterelnökömnek, hogy távozok" - mondta a volt miniszter.

Hangsúlyozta, hogy kiáll a harmadik mentőprogram feltételéül támasztott intézkedések miatt megosztottá vált Sziriza egysége mellett. "Nem fűződik érdekem nagyszerű pártunk szakadásához, és egyáltalán nem fordultam szembe Ciprasszal" - szögezte le.

A várhatóan 86 milliárd eurós új mentőprogramról a tervek szerint még pénteken elkezdik az egyeztetést Athénban a hitelező intézmények - az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - szakértői és a görög kormány képviselői. A német közvélemény kételkedve tekint a folyamatra. A ZDF megbízásából készült közvélemény-kutatás alapján a németek 71 százaléka szerint Görögország az új mentőcsomaggal sem kerüli el az államcsődöt, és csupán 22 százalék gondolja, hogy a hitel és a hozzá kapcsolódó reformok révén Görögország hosszabb távon biztosíthatja fizetőképességét.

A ZDF Politbarometer nevű felmérése alapján a németek 50 százaléka szerint Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, 45 százaléka szerint pedig távoznia kell a valutaunióból, míg a fennmaradó 5 százalék nem tud dönteni a kérdésben.