A parlament 155 igen-szavazattal, 138 nem-szavazat ellenében fogadta el a csomagot.

A görög politikusok kezében van a világ pénzpiacainak sorsa - idézte a Bloomberg a Deutsche Bank stratégáját, Jim Reidet, aki még a szavazás előtt nyilatkozott a portálnak. A szavazás kulcsfontosságú a görög emberek, az euróövezet és az egész világ szempontjából - fogalmazott Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke még kedden az Európai Parlamentben.

Kapcsolódó

A döntés előtt az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Jean-Claude Trichet nyilatkozata erősítette az eurót; szavait a piacok ugyanis egy júliusi kamatemelés jelzéseként értelmezték. A piacok egyébként inkább óvatosan bizakodóak voltak a szavazás várható kimenetelét illetően, ezt jelezte például, hogy a devizapiacon euróvételi hullám alakult ki.

Összezárt a politika

A bizakodást fokozta a szavazás előtt, hogy értesülések szerint a korábban megosztott kormányzópárti frakció is felsorakozott a megszorító csomag elfogadása mellett kampámyoló Papandreu miniszterelnök mögé. A csomag megszavazását valószínűsítette az is, hogy az újabb hírek már ellenzéki képviselők "átállását" valószínűsíti a megszorító csomag mellé.

Az ötéves költségvetési megszorítócsomag a kiadások csökkentése mellett adóemeléseket és újabb magánosításokat tartalmaz - így igyekszik egyensúlyba hozni Görögország megborult pénzügyi helyzetét a kormány. A kormány jövedelemadó sávokat lejjebb viszi, az éves szinten 12 ezer eurónál nagyobb jövedelmekre pedig szolidaritási adót vet ki. A célok között szerepel mintegy 50 milliárd euró értékű állami vagyon gyorsított ütemű magánosítása is.

Az ötéves, 28,4 milliárd euró összegű megszorító csomag feltételét képezi a korábban elfogadott, összességében 110 milliárd eurós mentőhitel újabb, 12 milliárd eurós részlete folyósításának, továbbá alapját képezheti egy esetleges újabb mentőprogram elfogadásának. A 2011-2015 időszakra vonatkozó megszorítási csomag értéke eléri a 28,4 milliárd eurót (7637 milliárd forint) - vagyis ennyivel javítja a költségvetések egyensúlyát. Az athéni kormányzat a parlamentnek pénteken benyújtott törvénytervezet szerint 14,32 milliárd euróval csökkenti a kiadásait, míg a bevételeit 14,09 milliárd euróval növeli.

Az adósság- és költségvetési gondok mellett Görögország komoly reálgazdasági problémákkal is szembenéz. A munkanélküliség márciusban 16 százalék fölé emelkedett, a görög GDP pedig idén még 3 százalékkal zsugorodhat, mielőtt jövőre szerény emelkedést produkálna a Valutaalap szerint.

Szükséges, de nem elégséges

A népszerűtlen lépés ellen heves tüntetések zajlanak Görögországban, azonban elfogadása szükséges a devizaunió első államcsődjének megelőzéséhez.

Görögországban 48 órás általános sztrájk kezdődött kedden. Helyszíni jelentések szerint több mint 5 ezer rendőrt vezényeltek Athénba, ahol kedden délelőtt megkezdődtek a felvonulások. A tömegközlekedés gyakorlatilag leállt az országban. Fennakadások lesznek szerdán a légiközlekedésben is, a légiirányítók mindkét nap sztrájkolnak, magyar idő szerint 8-11 óra és 17-21 óra között.

A siker ellenére számos elemző kételkedik abban, hogy Görögország ezzel a lépéssel megmenekült volna egy jövőbeli államcsődtől, vagy adósságai aggresszív átstruktúrálásától. A következő akadály már holnap, csütörtökön jelentkezhet, ekkor ugyanis újabb szavazási körben döntenek a most elfogadott intézkedésekhez kapcsolódó kiegészítő törvényekről.

Ráadásul, ha Görögország egyelőre meg is menekül az államcsőd rémétől, a piacok bizonyára nem fognak egy csapásra úgy tenni, mintha más európai államokban nem merülhetnének föl hasonló problémák. Így például Portugáliában és Írországban, amelyek az általános vélekedés szerint a következő áldozatai lehetnek a kötvénypiacon a Görögországból kiindult domino-effektusnak.