Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök vasárnap este az Európai Unió himnuszára, az Örömódára vonult be a Louvre udvarára, hogy megtartsa beszédét az őt ünneplő tömegnek. Hétfő reggel az ázsiai tőzsdenyitás utáni órában az euró 1,1024 dolláros árfolyammal idei csúcsán állt a dollárral szemben. A piacok annak ellenére tapsoltak, hogy a két héttel ezelőtti első elnökválasztási forduló óta Macron győzelmére tettek és beáraztak a sikerét.

Jól látszik ezekből, hogy a vasárnapi franciaországi választásra árgus szemekkel figyelt a világ, abban bízva, hogy a volt gazdasági miniszter vezetésével Franciaország hozzájárulhat az euróövezetet és az EU reformjához.

Franciaország a brexit mellett döntő tavaly júniusi népszavazás óta a font árfolyamától függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdasága, dacára annak, hogy a válság óta küzd a 10 százalék körüli munkanélküliséggel és a viszonylag erős euró miatt szenved az exporttal. Emellett az Európai Unió második legnagyobb országa, Németország után a közös költségvetés legfontosabb nettó befizetője.

Nagy német-francia vita várható

Az új elnök olyan hazai és uniós reformokról beszélt kampányban, amelyek az optimista jóslatok szerint kimozdíthatják az államszövetséget a vergődésből. Kétsebességes Európát ígért, közös pénzügyminisztérium alá helyezné a valutaunió országait, közös költségvetést akar, amelyben a fejlesztési politika is közös felügyelet alá kerülne  - derült ki a Politico korábbi cikkéből.

Enyhítene a németek által erőltetett fiskális szigoron, könnyebbé tenné a magországok gazdaságélénkítő hitelezését, mindezt úgy, hogy ennek finanszírozásához az euróval fizető országok de facto közösen bocsátanának ki kötvényeket - erről pedig már megválasztása után beszéltek a hozzá közel álló források a Reutersnak. Szerintük az utóbbit nem lesz könnyű lenyomni a németek torkán, ugyanis Berlin mereven elutasítja az utóbbi bármely formáját.

Nem mehet így tovább!

Ugyanakkor a költségvetési szigor nemcsak a perifériára került déli és keleti tagállamokat - akár Magyarországot - érintheti hátrányosan, hanem Franciaországot is, amely a 2008-2009-es válság előtt még a német gazdaságnál is gyorsabban növekedett. Azóta viszont a GDP alig bővül, míg az eladósodottság megközelítette a GDP 90-96 százalékát. Eközben Németországban ez az arány lassan visszaesik 65-60 százalékra - írja elemzésében a Financial Times.

A német vezetést aggasztja más eurótagállamok eladósodása és a megszorító gazdaságpolitikától várja, az államadósságok csökkentését. Eközben azonban a megszorítások nemcsak a kiadásokat fogták vissza (forrást teremtve a tartozások mérséklésére), hanem a gazdasági növekedést is. Elég csak megnézni az olasz, a görög vagy éppen a spanyol gazdaság küszködését.

Franciaország új vezetője ezért úgy gondolkodhatja, hogy országa nyerne a közös eurózónás költségvetés létrejöttével, mert az a kedvezőbb hitelezéssel és a fejlesztési források elosztásával felpörgetné az európai gazdaságot. Az uniós GDP növekedése az elmúlt két évben két százalék körül alakult, az idei évre a szakértők 1,5-1,6 százalékot várnak.

A görög recept

A közös eurózónás pénzügyminisztérium, az összevont büdzsé és a közös hitelfelvételi platform megvalósításához tehát Németországnak puhulnia kellene. Az adósságterhek - legalább részbeni - közös viselése nyomán például az olyan eladósodott országok, mint Görögország jobb minősítéssel, alacsonyabb kamatokra szerezhetnék meg a finanszírozósukhoz szükséges forrásokat, ám a közös platformban a német állam is helyt állna felvett hitelek visszafizetéséért, miközben nem Berlin alakítja az athéni gazdaságpolitikát.

Macron terve ugyanakkor nem "ördögtől való", hiszen még csak nem is új. 2015-ben, amikor Görögország újra fizetésképtelenné vált, és az EU-tól várta a segítséget, már felmerült ez a lehetőség. Míg Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár felváltva javasolt megszorításokat a görögöknek, addig Macron - a párizsi kormány fejlesztési minisztereként - és Sigmar Gabriel német gazdasági tárcavezető más megoldással, az eurózóna közös pénzügyi politikájának kialakításával állt elő.

Belenyúlna a franciák darázsfészkébe

Miközben az új államfő európai reformtervei jobban érdekelhetik a külföldi megfigyelőket, mint a franciákat, az utóbbiak kíváncsian várják, miként próbálja meg levinni az ország új vezetője a már említett magas munkanélküliséget. (Más kérdés, hogy közvetve ez is nagyon fontos tényező Macron európai reformterveiben.)

Jó megvilágítja a kérdést egy valójában marginális ügy, amely fontos vitatémává vált elnökválasztás két fordulója között. A Whirlpool az olcsóbb lengyel munkaerőhöz telepítené át gyárát Franciaországból. Míg a radikális jobboldali Marine Le Pen, Macron ellenfele a gyár előtt a munkásokkal egyeztetett, azt ígérve nekik, hogy meg fogja őket védeni, addig Macron bent tárgyalt a cég franciaországi vezetőségével. Az új elnök kész hozzányúlni a nagyon szigorú munkajogi rendelkezésekhez, hogy versenyképesebbé tegye a francia gazdaságot a kelet-európai "összeszerelő-gazdaságokkal" szemben, mint amilyen például Magyarország is.

Nem lesz könnyű menet

A munkaügyi változtatások nem feltétlenül bércsökkentést jelentenek, hanem a szabadságok, a munkaidő és a beosztási struktúra átalakítását. Az új elnök azt ígérte a választóknak, hogy hét százalékra mérsékli munkanélküliségi rátát a jelenlegi 10 százalékról - emlékeztet a Le Parisien.

Az átalakítás azonban nagyon nehéz menet lesz: Francois Hollande leköszönő elnök tavaly a futball Európa-bajnokság alatt kísérletezett valami hasonlóval, de óriási meghátrálás lett a vége, miután a próbálkozás sztrájkhullámhoz és tömegtüntetésekhez vezetett.

Minden ezen múlhat

Macron várhatóan mindent elkövet majd a munkaügyi reform keresztülviteléért, ugyanis ezen múlhat elnökségének sikere. Franciaországnak égetően szüksége van arra, hogy javuljon a foglalkoztatás. Ha ez nem valósul meg, akkor a költségvetési bevételek gyengébb növekedése miatt nagyobb kiadáscsökkentésre lehet szükség annál, amivel Macron számol. Öt év alatt 60 milliárd eurót akar lefaragni a büdzséből. Emellett nem lesz pénz az állami ellátórendszer megerősítésére, amellyel ellensúlyozni akarja a munkavállalói jogok lenyesegetését.

Emellett az egyensúly megteremtését segítheti az is, ha lebontják a szigorú állami szabályozást a belföldi piacokon. Az export visszaesésében ugyanis ez is komoly szerepet játszik.

Gyűlnek a fellegek Magyarország felett?

Nem lehetséges olyan Európai Unió, amely a legutolsó tizedesjegyig betartatja a költségvetési hiánycélt minden egyes országában, de amelyik úgy dönt, hogy semmit nem tesz, amikor az olyan tagállamok, mint Magyarország vagy Lengyelország nekimennek az egyetemeknek és az oktatásnak, a menekülteknek vagy az alapvető európai értékeknek - szólalt fel a választás két fordulója között Macron a populisták ellen. Ez alapján sejthető, hogy az új államfő szigorúbban bánna Magyarországgal, mint elődje, Francois Hollande.

Az is erre utal, hogy a kampányban nevesítve is üzent Orbán Viktornak. "Mindannyian tudjuk, hogy kik Le Pen szövetségesei. Orbán és Putyin. Ezek a rezsimek nem nyitott és szabad demokráciák" - mondta akkor a nemzeti együttműködés magyarországi rendszerére mutatva.