A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára pénteken 90 dollár fölé emelkedett, miután csütörtökön 0,8 százalékos csökkenéssel zárt. A West Texas Intermediate is 86 dollár felett szárnyal. Ez most gyorsan eltörölte az előző időszak veszteségeit, amelyeket a tartós amerikai inflációval kapcsolatos aggodalmak uraltak.
A figyelem középpontjába persze most nem is annyira az amerikai gazdasággal kapcsolatos spekulációk állnak, hanem az amúgy is riasztó közel-keleti helyzet. Amerikai hírszerzők úgy vélik, hogy a damaszkuszi konzulátus elleni múlt heti izraeli támadás nem marad megválaszolatlanul, és Irán kemény válaszcsapásra készül Izrael ellen.
A Wall Street Journal csütörtök este arról írt, hogy a zsidó államot 48 órán belül megtámadhatják.
A túlfűtött háborús légkörben nem véletlenül ugrott meg az olaj ára.
A növekvő geopolitikai fenyegetések, köztük az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadások már eleve fokozták a befektetői hangulatot. Az elmúlt napokban tehát már eleve a vételi opciók erősödtek, nagyon sokan ráhajtottak a várható profitra. Közben a Hamász elleni gázai katonai hadjárat már a hetedik hónapjába lépett, ami magával hozta az állandó feszültséget is a Vörös-tengeren. Az Iránnal szövetséges hútik támadásai eleve arra kényszerítik a hatalmas tankereket, hogy a Szuezi-csatorna helyett Afrikát megkerülve szállítsák a portékát – jelentősen megnövelve ezzel az időt, és a költségeket.
Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő annyiban igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy egy esetleges iráni megtorló akció még nem az a dimenzió, hogy háborúba rántsa Washingtont. Ráadásul egyes iráni források szerint
Teherán továbbra is el akarja kerülni a komolyabb eszkalációt.
A hírszerzési információkat közben maga Izrael is megerősítette, a Gázai övezeten kívül más területeken is felkészül a várható forgatókönyvekre – derült ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök szavaiból. Utóbbit többen úgy értelmezték, hogy ezzel ismét előtérbe került más iráni célpontok elleni villámtámadás lehetősége is.
Az esetleges támadás lehetőségét Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah is beígérte, mondván, hogy Izraelt keményen megbüntetik a támadásért, amely lerombolta a damaszkuszi konzulátus épületét, legalább 13 ember halálát okozva.
Más kérdés, és a közelmúlt történelme is azt sugallja, hogy Iránban minden támadást gondosan értékelnek és mérlegelnek mielőtt ajtóstól rontanak a házba. 2020. január 3-án, amikor Donald Trump parancsára amerikai drón végzett Kászem Szolejmáni tábornokkal, az iráni forradalmi gárda egyik magas rangú parancsnokával, még az amerikai elnököt is megfenyegették.
Washington akkor is azt állította, információi vannak arról, hogy a síita állam meg akarja torolni Kászem Szolejmáni halálát. Néhány iraki katonai bázis elleni, súlyosnak nem nevezhető rakétatámadást, illetve egy mágneses aknát leszámítva – amit Szolejmáni halálának első évfordulóján tettek egy iraki érdekeltségű tartályhajóra – a megtorlás csak fenyegetés maradt. Ráadásul utóbbi akciót Teherán nem hogy nem vállalta magára, hanem egyenesen tagadta.
Meg kell azt is jegyezni, hogy Izrael sem vállalta a felelősséget a damaszkuszi követség elleni támadásért, noha évek óta próbálja elvágni az iszlamista militáns csoportok Szírián keresztül történő fegyverellátását.
„A geopolitikai kockázatok továbbra is magasak”
– foglalja össze a nyilvánvaló helyzetet az ANZ Research jegyzetében, hozzátéve, hogy az olajárak közel 19 százalékkal emelkedtek, amit a javuló gazdasági feltételek és az OPEC+ kínálatcsökkentése is támogatott.
Közben az ING elemzői egy fokkal optimistábbak: azt mondták, hogy várakozásuk szerint az olaj rallyja lassulni fog ha nem lesz további eszkaláció a Közel-Keleten – olvasható a Reuters cikkében.
Az OPEC+ tagállamok meghosszabbított „önmegtartóztatása” június vége felé jár le. Ennek eredményeképpen 2024 második felében elvileg enyhe többlet várható a piacon. A legfőbb felfelé mutató kockázatot nyilván az jelenti, ha az OPEC+ a további hosszabbítás mellett dönt.
Az olajárakat lefelé húzó tényező lehet viszont a továbbra is gyenge kereslet. Április 12-én, pénteken a Nemzetközi Energiaügynökség lefelé módosította a 2024-es olajkereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését, hivatkozva például a „kivételesen gyenge” OECD-övezeti fogyasztásra, vagy az elektromos járműpark bővülésére.