Lépéskényszerbe került Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, akit most sokan képmutatással vádolnak. Az Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) párt vezetője már hosszú ideje skandálja rendületlenül, hogy az országban a születésszám növelését és a családok támogatását kell az elsőszámú feladatnak tekinteni. A politikus régóta hangsúlyozta, hogy Olaszországban a demográfiai problémákat határon belül kell kezelni, nem bevándorlók révén.

„A menedékkérők élete nehéz Olaszországban – a legtöbbjüktől megtagadják a menekültstátuszt, nem kapnak legális munkát, a felmérések szerint ráadásul diszkrimináció is nehezíti a dolgukat. Most úgy tűnik, hogy a dolgok még rosszabbra fordulnak számukra” – írta a Reuters 2022 októberében, azt követően, hogy bizonyossá vált, feláll a Giorgia Meloni-vezette hárompárti kormánykoalíció.

Eddig pontosan ezeknek a várakozásoknak megfelelően irányította az országot a jobboldali koalíció. Áprilisban például a parlament jóváhagyott egy olyan törvényjavaslatot, amelynek nyilvánvaló célja az volt, hogy

  • csökkentse a menedékkérő bevándorlók számát, valamint hogy
  • visszafogja az integrációs erőfeszítéseket.

Most azonban Giorgia Meloni kénytelen volt némileg lazítani a szigoron az országban egyre nagyobb problémát okozó munkaerőhiány miatt.

A kabinet bejelentette, a probléma enyhítése érdekében 2023 és 2025 között 425 ezer munkavállalási engedélyt adnak ki Európai Unión kívülről érkező személyeknek

– számolt be a Yahoo News.

Kiket vár Olaszország?

A pandémia előtt Olaszország meglehetősen fukarul bánt a munkavállalási engedélyekkel: évente kevesebb mint 31 ezer EU-n kívülről érkező munkavállaló kapott évente. Ehhez képest az idén már kiadott több mint 82 ezer engedély is jelentős ugrás, ezt azonban nég 40 ezer jóváhagyással megfejeli a kormány az év végéig.

Úgy tervezik, hogy 2024-ben tovább növelik a kiadott engedélyek számát, hogy 2025-re elérjék a 165 ezres értéket.

Ezzel párhuzamosan bővítik azon pozíciók listáját, amelyeket betölthet külföldi munkavállaló. Tárt karokkal várják a szakképzett munkásokat:

  • halászokat,
  • vízvezeték-szerelőket,
  • ápolókat,
  • buszsofőröket,
  • szerelőket és
  • építőipari munkásokat.

Meghatározott számú engedélyt fenntartanak majd bizonyos országokból érkező munkavállalók számára. Ezeknek az államoknak a vezetőivel megállapodást írnak alá az illegális migráció elleni küzdelemről. A kabinet ezzel ugyanis hangsúlyozottan nincs kibékülve továbbra sem.

Kritika mindenfelől

A baloldali Demokrata Párt (Partito Democratico, PD) képviselője, Laura Boldrini gyorsan lecsapott a Meloni-kormány lépésére.

Ez a valóság keserű pirulája mindazoknak, akik egy egész politikai karriert építettek fel arra, hogy nemzetbiztonsági fenyegetésként festették le a bevándorlást

– mutatott rá a politikus.

 

Nem a kormányfő az egyetlen bevándolás-ellenes tagja a kabinetnek. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszter is rendszeresen hangoztatta korábban, hogy az EU-n kívüli bevándorlók veszélyt jelentenek az olasz kultúrára.

Nem kizárólag a politikai szférában kapott kritikát a kabinet megoldása a munkaerőhiányra. A Nursing Up, az olasz ápolók szakszervezete is arról írt közleményében, pozitívum ugyan, hogy a kormány látja a problémát, és igyekszik is korrigálni azt, de nem a megfelelő eszközökkel dolgozik.

„Nem jutunk semmire azzal, ha külföldi szakemberekkel tömjük be a hiányt, akik ráadásul kezdetben valószínűleg nyelvi akadályokba ütköznek majd. Ez a betegekkel való kommunikáció rovására megy, ami az egészségügyi ellátás sarkalatos pontja”

– hangsúlyozta a szakszervezet.

Nem friss probléma a munkaerőhiány

Az olasz gazdaság fellendülőben van a koronavírus-járványt követően, az olasz jegybank azonban figyelmeztette a kormányt, hogy a szakképzett munkaerő hiánya veszélyeztetheti a gazdaságélénkítési tervet.

Észak-Olaszországban az ipari központok már hosszú ideje küzdenek munkaerőhiánnyal. Az ipari képviselők már áprilisban jelezték a kormánynak, hogy határon kívülről lenne szükség extra munkaerőre.

Ezt azonban nem volt hajlandó meghallani a kormány. Helyette a születések számának növelését, ennek ösztönzését és több nő munkaerőpiaci bevonását javasolta a mintegy egymillió fős munkaerőhiány megszüntetésére Marina Elvira Calderone munkaügyi miniszter.

Júliusra aztán az éttermek és a szálláshelyek részéről is felerősödtek a vészjelzések. Miután a turizmus kulcsfontosságú szektor Olaszországban, világossá vált, hogy a kormánynak sürgősen lépéseket kell tennie a munkaerőpiaci problémák feloldására.

Magyarország után szabadon

Nem az olasz kormány az első, amely a bevándorlókkal kapcsolatos kritikus megjegyzések dacára végül mégis kénytelen volt erre a megoldásra hagyatkozni a munkaerőpiaci problémák megoldására. Hasonló konklúzióra jutott a magyar kabinet is.

A következő időszakban számos fejlesztés, beruházás érkezik Magyarországra, és ezek megvalósításához további munkaerőre lesz szükség. Elsősorban az országhatáron belül kell megtalálni azokat az embereket, akik tudnak és akarnak dolgozni, látható ugyanakkor, hogy ennél több munkásra lesz szükség, jelentette ki Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az új jogszabály, amelyet júniusban fogadott el a magyar parlament, és novemberben lép hatályba.

A vendégmunkások maximum három évig tartózkodhatnak majd Magyarországon. A tartózkodási engedélyük legfeljebb 2 évre lesz érvényes, és 1 évvel hosszabbítható meg.