Nem várnák meg a briteknél dolgozó uniós, diplomás munkavállalók, hogy mi lesz a brexit-tárgyalások vége, hanem még a 2019 tavaszára tervezett egyezség előtt elhagyná az Egyesült Királyságot. A Baker McKenzie kutatása szerint a FTSE 250 legnagyobb vállalatai által foglalkoztatott emberek több mint fele dobbantana már most.

A felmérés szerint ennek az egyik oka, hogy a nem brit munkavállalók 70 százaléka érzi a vele szembeni diszkrimináció erősödését, 38 százalékuk pedig kifejezetten védtelennek érzi magát a jelenséggel szemben. A válaszadók több mint negyede érzi bizonytalannak meglévő munkahelyét, többségük a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatot tartja a legnagyobb kockázatnak. Az uniós kilépés kapcsán a megkérdezettek közel fele tart a munkaerő szabad mozgása - Brexit miatti - megszűnésének hatásaitól.

Kapcsolódó

Bajban az egészségügy és a technológiai szektor

Az elvándorlás, az ország elhagyása egész szektoroknak tehet be: különösen súlyosan érintheti az egészségügyet, ahol a megkérdezett nem britek 84 százaléka tervez költözést, míg a technológia, a média és a telekommunikáció területén 64 százalék, a pénzügyi szolgáltatásokban pedig a dolgozók 43 százaléka fontolgat távozást a szigetországból.

A brexit kedvező hatással lesz az Egyesült Királyságon kívüli piacokra, különösen az európai üzleti központok számára. A folyamat már jól láthatóan elkezdődött, amikor a pénzügyi világ meghatározó szereplői jelentették be működésük átcsoportosítását Frankfurtba vagy épp Dublinba, és ez a folyamat csak tovább erősödik majd a tárgyalások lezárásáig. A maradó vállalatok számára kulcskérdés a tehetséggondozás, a tehetségek ösztönzése, különben jelentős munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a közeljövőben. A helyzetet ráadásul tovább súlyosbíthatja a brexit-tárgyalások elhúzódása - magyarázta a hatásokat Fehérváry Ákos ügyvéd, a Hegymegi-Barakonyi és Társa, a Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.

Az unió nagyobb védettséget akar

A kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezett - nem brit - uniós dolgozók több mint fele egyelőre nem kapott semmilyen, brexittel kapcsolatos támogatást vagy tájékoztatást brit munkáltatójától - 48 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy a brexit milyen hatással lehet a nyugdíjára és társadalombiztosítási státuszára. A válaszadók 42 százaléka tett már lépéseket a tavaly júniusi EU-referendum óta bevándorlási státusza megváltoztatásáért, további 40 százalékuk pedig ugyanezt tervezi a közeljövőben.

A brexit-tárgyalások egyik fontos kérdése, hogy mi lesz a munkaerő szabad áramlásával: London már tett is egy ajánlatot az EU-nak, mely szerint azok az uniós polgárok, akik egy később meghatározandó időpontban már folyamatosan legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a briteknek. Az EU viszont elégedetlen a javaslattal, mert az nem elég konkrét és nem ad elég védelmet az uniós állampolgároknak.