Magyarország hamarosan hozzájuthat ahhoz a mintegy 110 milliárd forint (300 millió euró) uniós támogatáshoz, amelyből fedezheti az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, ellátására fordított kiadásait. Az erről szóló jogszabályt nemrég fogadták el az Európai Unió jogalkotó intézményei, az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiből álló Európai Unió Tanácsa. Hazánk ezen kívül egyéb közösségi forrásokat is lehívhat humanitárius célokra és a menekültválság kezelésére, de a nagyjából 110 milliárdos összeg messze a legjelentősebb brüsszeli transzfer, amelyet a krízishelyzetben felhasználhatunk – kezdi cikkét a Népszava.
A forrást a React-EU támogatási alap terhére hívhatja le az Orbán-kormány. Ezt a forrást még a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére hozta létre Brüsszel, de a háború miatt a menekültellátásra is kiterjesztették. A friss források a tagállamoknak már korábban megítélt kohéziós, azaz felzárkóztatási támogatásokat növelik, és ehhez igazodnak a felhasználásuk szabályai is: a pénzt a kormányok kapják, a költést pedig utólag ellenőrzi Brüsszel.
A járvány alatt még ki nem osztott 10 milliárd euróból azok az országok, ahova a legtöbb Ukrajnából menekülő személy érkezik, akár tranzitországként, akár végső célországként, több pénzt hívhatnak le. A szokásos 11 százalék helyett a kijelölt összeg 45 százalékát kaphatják meg előfinanszírozásként. Magyarország most mintegy 110 milliárd forintra pályázhat számlák nélkül, és azt a belépő emberek számához kötik, nem a letelepült menekülőkéhez.
Nem is lehet tudni, hogy hogy összesen hány menekült van Magyarországon: a hónap közepén Orbán Viktor arról beszélt, hogy 429 ezer menekült érkezett Magyarországra, miközben a kijevi magyar követség nem sokkal később 641 775 ukrajnai érkezőről tájékoztatott. Az emberek többsége biztosan tovább ment Nyugatra, civil szervezetek szerint nagyjából 120 ezer fő maradhatott itt. (Nagypénteken is 12 ezer új menekülő lépett be Magyarországra.)
A pénz elosztásánál az is kérdés, hogy kiket támogat majd a kormány: az állam csak közvetítő jelenleg a menekülők ellátásában, civil szervezetek végzik a munka legnagyobb részét. Fontos szerepvállaló még az állami MÁV, valamint az önkormányzati BKV, amelyek ingyenes utazást engednek a menekülőknek. A jelenleg a BOK csarnokban üzemelő tranzitváró a Fővárosi Védelmi Tanács alá tartozik, igaz, itt az állam „csak” a helyszínt és a kint lévő hatósági személyeket adja.