A nyugdíjkorhatár emelését javasolja a Mercer és a CFA Institute a 44 ország nyugdíjrendszerét összehasonlító elemzésükben. Ezzel ugyanis két legyet üthetnek egy csapásra: amellett, hogy reagálnak a kormányok a várható élettartam emelkedésére, csökkentik az állami nyugdíjkiadásokat.
A nyugdíjrendszerek javítására a két cég szorgalmazza azt is, hogy vonjanak be több munkavállalót – azokat is, akik nem hagyományos alkalmazotti munkarendben dolgoznak – az állami rendszerbe, mivel fel kell ismerni, hogy az egyének rendszerint nem tesznek félre elegendő összeget felülről érkező automatikus elvonás híján.
Emellett arra buzdítják az egyes országokat, hogy biztassák az idősebbeket a magasabb munkaerő-piaci részvételre, ami növelné megtakarításaikat, a nyugdíjas évek folyamatos növekedésének is korlátot szabhatna. De a tanulmány szerint csökkenteni kellene a nemek közötti, valamint az egyes kisebbségi csoportokat érintő nyugdíjkülönbségeket is.
A három fő komponensből (alkalmasság, fenntarthatóság, integritás) összeálló globális nyugdíjindex tekintetében Izland végzett az első helyen. Az országban érvényben lévő rendszer szerint van egy állami alapjáradék, amelyet a rászorultságnak megfelelő mértékben egészítenek ki; és a munkáltató, valamint a munkavállaló is kötelező jelleggel fizet magánnyugdíjpénztári rendszerbe. A második legelőkelőbb helyen Hollandia végzett, és a képzeletbeli dobogóra Dánia fért még fel. A 44 országból a legrosszabb eredményt Thaiföld érte el.
Ország | Besorolás | Globális nyugdíjindex (százalék) |
Izland | A | 84,7 |
Hollandia | A | 84,6 |
Dánia | A | 82 |
Ausztrália | B+ | 76,8 |
Németország | B | 67,9 |
Egyesült Államok | C+ | 63,9 |
Franciaország | C+ | 63,2 |
Lengyelország | C | 57,5 |
Olaszország | C | 55,7 |
Ausztria | C | 55 |
Törökország | D | 45,3 |
Thaiföld | D | 41,7 |
Forrás: Mercer |
A tanulmány készítői felhívták a figyelmet, hogy különösen aktuális a nyugdíjrendszerek felülvizsgálata, miután a koronavírus, valamint az elöregedő társadalmak problémája is lyukat ütött rajtuk. Ráadásul az egyre emelkedő infláció és a több eszköztípus esetében is csökkent befektetési hozamok is extra nyomást gyakorolnak a nyugdíjrendszerekre.