A szakértő utalt a bejelentés időzítésére, és ennek kapcsán arra, hogy a nagykoalíciós pártok, a CDU és a CSU, valamint a szociáldemokrata SPD két egymást követő tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben is rendkívül súlyos szavazatveszteségeket szenvedett. Merkel tudatában volt annak, hogy az általa vezetett nagykoalíció meglehetősen rossz képet állított ki magáról. A tartományi választásokat egyik tartományban sem helyi gazdasági eredmények döntötték el, hanem a nagykoalíció teljesítménye, ami általános megítélés szerint aligha volt elfogadható - mondta az MTI-nek a szakember.

Az időzítéssel kapcsolatban Kiss J. László ugyanakkor utalt egy olyan törekvésre is, hogy az utódlással kapcsolatos átmeneti időszakot rendezetté, szervezetté, ellenőrizhetővé tegyék. Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártelnök-kancellár három szakaszban határozta meg politikai jövőjét. Eszerint most decemberben a pártelnökségről mond le, 2021-ben az újabb kancellári jelölésről, ezt követően pedig minden politikai tevékenységtől visszavonul. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez egyfajta tudatosságra utal. A párt különböző intézményeiben, egyebek között a CDU/CSU parlamenti frakciójában a személycserék már megindultak. Az átmenetet a fokozatosságra való törekvés jellemzi, és ebben Merkel is részt vesz.

Kapcsolódó

Nehéz év jön

Azt azonban nem lehet megjósolni hogy az események miként írják át ezt a forgatókönyvet. Erre utal a kancellárnak az a kijelentése is, hogy amennyiben előre hozott választásokra kerülne sor, azon nem indulna. 2019-ben amúgy is rendkívül fontos német belpolitikai, illetve nemzetközi események lesznek, kezdve a május végi európai parlamenti választásoktól az őszi tartományi választásokig, amelyeken a CDU ismét súlyos veszteségeket szenvedhet. Mindezek halmozottan újabb nyomást jelenthetnek majd Merkelre, hogy gondolja át a tervezett utódlási menetrendet.

Ezzel kapcsolatban külön említette szakértő az SPD által bejelentett, a koalíciós szerződésbe is belefoglalt úgynevezett felülvizsgálati konferenciát, amelynek lényege, hogy a parlamenti ciklus felénél megkérdezik a tagságot a nagykoalícióban való bennmaradásról. A szociáldemokrata párton belül erősödik a nyomás, hogy az év első felére hozzák előre ezt a konferenciát és a pillanatnyi erőviszonyok nem a bennmaradás mellett szólnak. Azaz - mint Kiss J. László hangsúlyozta - a jövő év sok olyan eseményt tartalmaz, amelyek felülírhatják a mostani utódlási forgatókönyvet.

A jelenlegi döntés jelezheti Angela Merkel tudatos törekvését, hogy az átmenet folyamatát ellenőrzés alatt tartsa, és egyfajta példát is mutasson. Ugyanakkor politikai szempontból ennek gyenge pontjai is vannak. Többek között az: amennyiben egy politikusról tudni lehet, hogy napjai meg vannak számlálva, a különböző nemzetközi tárgyalásokon alkupozíciója meggyengül, és mindezt kihasználhatják vele szemben. A német ellenzéki reagálások ebből kiindulva utaltak is arra: jó lenne, ha Merkel a kancellári tisztségtől is megválna. "Nem vagyok biztos abban, hogy mostani bejelentése ellenére Angela Merkel a parlamenti ciklus végéig hátralévő három évet ki is fogja tölteni. Az események felülírhatják ezt a menetrendet" - fogalmazott Kiss J. László.

Elkezdődött a hatalom megosztása

A szakértő szerint Merkel most hatalmának megosztása mellett döntött. A kancellári és a pártelnöki tisztség általa mindeddig képviselt egy kézben tartása számára koncentrált hatalmat jelentett, most viszont a pártelnöki tisztségtől való megválással megkezdődött a hatalom megosztásának a folyamata. Ez egy tudatos törekvés része lehet, az azonban a szakértő szerint aligha valószívű, hogy a döntés pozitív hatással lesz a CDU támogatottságának alakulására, illetve a nagykoalíció működésére. "Erre vonatkozóan meglehetősen szkeptikus vagyok" - jelentette ki, utalva a többi között arra, hogy a koalícióban egy gyengülő SPD ultimativ módon próbálja saját politikai programját keresztülvinni, miközben a kilépés opciója is fenyeget. Ez olyan akna, amely bármikor robbanhat.

Ugyanakkor Angela Merkel mostani bejelentése üzenet a CSU-nak, személy szerint a kisebbik konzervatív párt elnökének, Horst Seehofernek is. Merkel úgy távozik, hogy marad, de a belügyminiszteri tisztséget is betöltő Seehofernek nincs ilyen játéktere. Az elmúlt fél évben a nagykoalíción belül két nagy konfliktus volt, mindkettő Merkel és Seehofer között, és mindkét esetben az utóbbi volt az aktív. Mindez pedig egy "vitatkozó koalíció" képét mutatta, amire a választók Bajorországban és Hessenben is nemet mondtak.

Merkel mandátuma eleve korlátozott, amit maga határozott meg. Ez pedig egy olyan helyzet, amelyben Németország aligha lehet kezdeményező, vezető politikai szereplő Európában. A kancellár gyengülése szinte programozott, hisz fokozatosan válik meg a hatalomtól. Ha nem is lesz teljesen "béna kacsa", de alkuereje, pozíciója a szakértő szerint mind belpolitikailag, mind külpolitikailag gyengülni fog.

Egy belpolitikailag meggyengült kancellár nyilvánvalóan nem mehet bele olyan nagyszabású európai tervekbe, amelyeknek nincs meg a belpolitikai támogatottsága, illetve amelyeknek bizonytalan a kimenetele. Ennek kapcsán Kiss J. László a nagyívű francia reformelképzeléseket említette, amelyekbe egy meggyengült Merkel aligha fog belemenni.

A fotó forrása: Michal Cizek/AFP.