Az új törvény szankcionálni kívánja a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. A tárcavezető ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását.

Köstinger szerint a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket. Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit.

Kapcsolódó

A miniszter úgy látja, hogy a kereskedők áremelés nélkül is többet tudnának fizetni a termelőknek. Nem a vállalatok növekvő nyeresége az elítélendő, hanem az, hogy "az ártárgyalások mindig a termelők rovására történnek".

"Az értékteremtési lánc első és legfontosabb tagja - tudniillik a termelő, illetve a gyártó - fizeti meg az élelmiszerkonszernek évente növekvő nyereségét" - mondta Köstinger a javaslat kapcsán. Az új törvény ezen a rendszeren kíván változtatni, és igazságosabb részesedést óhajt biztosítani a mezőgazdasági őstermelőknek, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóinak.

A törvény várhatóan 2022. január elsején lép életbe, és - az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása mellett - rendelkezik egy független ombudsmanról is, aki a bejelentésekkel foglalkozik majd. A hatályba lépést követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek.