Az EU következő hétéves költségvetése a február 20-i rendkívüli csúcson kerül elő, ezen az ülésen próbálnak majd az EU kormány- és államfői közös álláspontot kialakítani a következő többéves pénzügyi keretről. Ez előtt viszont az Európai Parlamentben (EP), Strasbourgban is tartottak egy vitát erről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az MTI szerint azt hangsúlyozta szerdán az Európai Parlamentben a strasbourgi plenáris ülésen, hogy az egyik legfontosabb prioritás a költségvetési tervezetben a klímasemlegesség megvalósítása 2050-re. Ezt a kitűzött célt nem csak a bolygó jövőjének érdekében kell megvalósítani, hanem a fenntartható fejlődés miatt is, amely új gazdasági lendületet ad az uniónak, és új munkahelyeket teremt - mondta. Hozzáfűzte továbbá, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan keretköltségvetést támogatni, amely 25 százaléknál kevesebbet kíván a klímaváltozás elleni harcnak szentelni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha nem különítjük el a szükséges forrásokat a klímaváltozás miatti gazdasági következményeknek leginkább kiszolgáltatott régiók és foglalkoztatottak számára, akkor egész egyszerűen nem fogjuk tudni megvalósítani a klímasemleges Európát.

Von der Leyen kiemelte továbbá:

Nagyon sok tagállam védi a kohéziós és agrárforrásokat, ami alapjában véve nagyon helyes. Fontos, hogy a régi és az új prioritások egyensúlyban maradjanak, azonban látni akarom részükről ugyanezt az elkötelezettséget, amikor új célkitűzéseinkről van szó.

Oligarchaellenes törvényt szeretne Weber

A legtöbb EP-képviselő szerint az uniós ambíciók - az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a digitális és ökológiai átalakulás, az utóbbi társadalmi hatásainak mérséklése, és a régiók, városok, gazdálkodók, fiatalok, kutatók, vállalkozók folytatódó uniós támogatása - megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás. Ha megvágott költségvetéssel indulnak neki a zöld megállapodás végrehajtásának, akkor más uniós programok finanszírozását kell csökkenteni - hangsúlyozták képviselők az EP közleménye szerint.

Mások szerint alaposabban át kellene nézni a létező uniós programokat, és szigorúbban kellene nyomon követni a források elköltését. A képviselők számára az uniós költségvetés új forrásainak megteremtése, és a források függővé tétele a jogállamiságtól egyaránt fontos ügyek - derül ki az EP közleményéből.

Az MTI tudósítása szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának vezetője is ebbe a körbe tartozik, ő ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy pártjának nagyon fontos a költségvetése ellenőrzése. A német képviselő oligarchiaellenes törvény bevezetését sürgette, mivel "nem szabad hagyni, hogy az uniós pénzek egy kézben landoljanak". Weber emellett az uniós források jogállamisághoz kötését is sürgette. Véleménye szerint a jogállamiság letéteményese ebben az értelemben a független média és igazságszolgáltatás tagállami megléte. A nettó befizető tagállamokról szóló vitával kapcsolatban Weber igazságtalannak nevezte, hogy Hollandia, Németország és Ausztria többet ad be a közös kasszába, mint a többi tagállam.

Van egy-két bibi

Ebben az évben két jelentősebb kihívással is szembe kell nézniük az uniós döntéshozóknak: a brexit egy körülbelül 12 milliárd eurós lyukat ütött a büdzsén, miközben új ügyek - mint például a klímaváltozás - is jelentős forrásokat igényelnének, de ehhez még egy rövidített időtáv is hozzájön, hiszen a jelenlegi többéves keret idén december 31-én kifut.

Jelenleg viszont az álláspontok még nagyon messze állnak még egymástól. Van ugyanis egy 16 déli és kelet-európai tagállamokból álló csoport, a "kohézió barátai", amelynek tagjai -. köztük Magyarországgal - szeretné megőrizni az agrárpolitikai és regionális fejlesztési kiadásokat a jelenlegi szinteken. Több tagállam - a 2018-as árakon számolva - 1,135 ezer milliárd eurós költségvetési keretet szeretne, ami az EU27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékának felelne meg - amire az Európai Bizottság is javaslatot tett. Az Európai Parlament ennél magasabb költségvetést, az EU GNI 1,3 százalékára rúgó büdzsét szeretne.

Ezzel szemben helyezkednek el azok a nettó befizetők, amelyek ragaszkodnának ahhoz - különösen a britek kilépése miatt -, hogy a következő hétéves költségvetés az EU GNI-ának 1 százaléknál maradjon, és "a kisebb EU tegyen többet ugyan annyiból". Ennek keretében a visszatérítések rendszerének egy részét is fenntartanák.

És van még az asztalon a volt finn soros elnökség javaslata, ami az EU GNI-ának 1,07 százalékára tett javaslatot. Ez a javaslat azonban főleg Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország vállára tenné a brexit terhét. A jelenlegi tárgyalási alapot képező finn javaslat szerint ugyanis Németország hozzájárulása körülbelül 26 milliárd euróra ugrana 16-ról, Hollandiájé 4,5-ről 8 milliárd euróra, Ausztriáé pedig 2 milliárd euróra duplázódna - írta a Politico hírlevelében.

Ez azt is jelenti, hogy - a bizottság által javasolt kerettel számolva - a brexit miatt megnövekedett hozzájárulások évente 130,04 milliárd euróra rúgnának évente a tagállamok számára - ez jelenleg 23 milliárd euró. Ennek legnagyobb részét Németországnak kellene hozzátennie az uniós büdzséhez (32,06 százalékot), körülbelül 18 százalékos növekményen Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria osztozna, a maradékon pedig az összes többi tagállam.

Itt lehet a konszenzus

AZ Euractiv ugyanakkor úgy értesült diplomáciai forrásokból, hogy a tagállamok között körvonalazódik egy konszenzus egy 2018-as árakon számolva körülbelül 1,187 milliárd eurós költségvetési keretről, ami az EU GNI 1,07 százalékát jelenti és ami a finn javaslatnak felel meg. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke viszont még nem döntötte el, hogy melyik javaslatot teszi le a jövő heti csúcson a tagállami vezetők elé az asztalra. Továbbá megfigyelők abban is egyetértenek, hogy egyelőre olyan messze vannak az álláspontok, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a jövő heti csúcson döntés is szülessen a kérdésben. Ez viszont azt is sejteti, hogy lesz egy következő rendkívüli csúcs áprilisban.