Carlos Ghosnnal, a Renault-Nissan autógyártó páros vezetőjével elszaladt a ló: azt hitte, menedzser celebként már nem érvényesek rá az átlagemberekre vonatkozó szabályok - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. A Renault vezérigazgatói, illetve a Nissan igazgatóságának elnöki székéből kibillentett cégvezető a legújabb példája annak, mi történhet egy topmenedzserrel, ha elvész a celebek világában.

Ghosnt azért tartóztatták le, mert a japán törvények alapján eltitkolta jövedelme egy részét és meg nem engedhető módon használta fel a vállalat forrásait saját céljaira. Becslések szerint 100 millió dolláros vagyona van (28 milliárd forint, ezzel 39. lehetne a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb listáján), tehát biztosan nem szorul rá arra a pénzre, amit a vádak szerint cégétől maga felé terelt. A celeb cégvezetők azonban sokszor tekintik sajátjuknak vállalatuk javait.

Rossz példák

Alig került el egy hasonló bukást Steve Jobs, az Apple legendás alapító-vezérigazgatója, aki az üzleti világ emberei közül a legközelebb került ahhoz, hogy istenséggé emelkedjen. Az évezred elején olyan részvényopciót kapott, amelyhez állítólag nem járult hozzá cége igazgatósága, ráadásul erősen felülárazták és Jobs nem jelentette be jövedelemként. Jack Welch, a General Electric vezérigazgatója életre szóló sportbelépőket kapott, Elon Musk, a Tesla vezére akkora jövedelmet kap cégétől, amilyenre nem volt példa a vezérigazgatók juttatásainak összehasonlításában.

Nem a kapzsiság van ennek a jelenségnek a hátterében, hanem a sztárokhoz illő édes élet elérésének vágya. A reflektorfényben kolbászoló félisten élvezi a tömeg morajlását, a diktátor virágszirmokon lépdel, a celeb menedzser elér valamit, amit egy átlagos vezető soha - és ezt elégedetten veszi birtokba, legalábbis egy darabig. Ez az a sztárkultusz, amelyben Donald Trump amerikai elnök is lubickol, s amelynek egyben függőjévé vált. Az állandó közfigyelem egyfajta a való világtól elzárt buborékba helyezi a celebet függetlenül attól, hogy rászolgál-e erre vagy sem.

Nem jobbak

Donald Hambrick, a Pennsylvania State University professzora kutatást végzett abban a témában, milyen hatással van a cégekre, hogy ki a vezérigazgatójuk. Azt találta, hogy egy erős vezetőnek a vállalata eredményein mérhető befolyása van annak teljesítményére. A narcisztikus menedzserek, akikről évről évre nagyobb fotók jelennek meg az éves jelentésekben, a szövegeiket idézik a lapok, keresik a figyelmet és cégbirodalmakat építenek, nem érnek el jobb teljesítmény az árnyékban dolgozó kollégáiknál.

Ghosn éveket töltött a celebbuborékban. A tőle származó idézetek elárasztották az autós és menedzser témákkal foglalkozó médiát, bizonyítékául annak, hogy úgy kezelik, mint egy gurut vagy orákulumot. "Nem úgy építi az ember a karakterét, hogy azt teszi, amit mások" - mondta például. "Azt hiszem, az a legjobb módja egy topmenedzser edződésének, ha példákat követ." A Blooomberg publicistája szerint az ilyen szövegek azt mutatják, hogy a libanoni-brazil származású vezető elszakadt a valóságtól.

Egy tanítónak, mesternek nem kell a részletekkel foglalkoznia, ott lehet mindenhol, beszédeket mondhat, amivel ösztönzi az embereit. Ghosn fokozatosan megszabadult attól, hogy irányítsa az autógyártó óriást, amit létrehozott, s menedzserből guruvá vált.

Nincs rosszabb

Jim Collins több üzleti tárgyú bestseller könyv szerzője úgy véli, nincs annál ártalmasabb egy szervezet működésében, mint ha a vezérigazgatója celebbé válik, egy rocksztár vezetővé, akinek fő ambíciója saját maga fényezése. Szerinte a sikert jobban szolgálja, ha egy vezető alacsonyabb szinten (ahogy ő nevezi: a Level 5 leadershipen) marad.

Ezen a szinten olyan emberek vannak, akik elhárítják a beosztottak, a kívülállók hízelgését, majdhogy nem elvakultan törekszenek arra, hogy bármi áron javítsák a vállalatuk teljesítményét, háttérbe szorítják az egójukat, alárendelik magukat annak, hogy kiváló céget építsenek. Jó példa lehet erre Warren Buffet, aki ugyan celeb, befektetési gurunak tartják, ám mindig rosszul állt rajta a sztárgúnya. Hírnevét rendre arra használja, hogy alázatra és óvatosságra intse a pénzvilág spekulánsait, akik példaképüknek tekintik.

Nem Ghosn lesz az

Persze az önmagukba szerelmes vezetők is bízhatnak abban, hogy emlékezetesek maradnak. Jobs esetén mindenki elismeri, hogy nagy dolgok fűződnek a nevéhez, Muskra is emlékezni fognak valamennyire, de Ghosn nem fog bekerülni ebbe a csapatba - véli a Bloomberg cikkírója. Egyebek mellett arra alapozza ezt a véleményét, hogy a Renault-ok és a Nissanok nem szerepelnek jól a megbízhatósági teszteken. A német autópari szövetség legutóbbi listáján, amely a hároméves autókat rangsorolta, a francia márka első modellje az 51. a japáné a 61. helyen tűnt fel.

Az ilyen felmérések alapján valószínűnek tűnik, hogy Ghosn nem kerül be abba a menedzserpanteonba, ahol Jobsnak és Musknak helyet szorítanak. Lemondatása - miután megvádolták vállalata pénzügyeinek félrekezelésével - gyorsan átfordíthatja legendáját egy esettanulmánnyá arról, mi az a kísértés, amelytől a jó menedzsereknek óvakodniuk kell.