- Miért került bajba Görögország?

- Görögország a gazdasági és pénzügyi válság előtt tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Az eurózónához való csatlakozást követően az országban - kihasználva a kedvező külső környezetet, a hozamok csökkenését és a jelentős nagyságrendű tőkebeáramlást - hitelezési, fogyasztási és beruházási buborék alakult ki, amelyet felelőtlen fiskális politika (óriási deficit, emelkedő államadósság) súlyosbított.

Az euróboom éveien gyorsan nőtt a gazdaság, de fenntarthatatlan külső és belső egyensúlytalanságok alakultak ki, miközben a görög gazdaság versenyképessége drasztikusan romlott. Gyakorlatilag külföldi hitelekből finanszírozták az állami túlköltekezést és a túlfogyasztást.

- Kitől kapott pénzügyi segítséget az ország?

- A pénzügyi és gazdasági válság kirobbanását követően leállt a tőkebeáramlás, az ország csak nemzetközi segítséggel tudott talpon maradni. A trojka (IMF, EU, ECB) két mentőcsomagot hozott össze Görögországnak. Az európai hiteleket közben átstrukturálták, lejáratukat több mint 30 évre kihúzták, jelentősen csökkent a kamat, 10 éves moratóriumot kapott az ország a kamatfizetésekre. A PSI (Private sector involvement) keretében a magánbefektetők 107 milliárd eurónyi tartozást írtak le, ami körülbelül 75 százalékos hair cutnak felel meg.

Ma Görögország összesen 242,8 milliárd euróval tartozik az intézményi hitelezőknek, e mellett 38,7 milliárd euró értékben van tartozása magánbefektetők felé, és 15 milliárd euró értékben bocsátott ki rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeket, amit főleg belföldi bankok vásároltak meg.

- Mi történt a mentőcsomagok után?

- A nemzetközi segítségnyújtásért cserébe a hitelezők azt várták el, hogy Athén olyan kiigazításba kezdjen, amely nyomán az ország visszaáll egy egészséges, kiegyensúlyozott növekedési pályára, adóssága pedig fenntartható  szintre csökken. A program eredményeképpen az ország külső egyensúlyi pozíciója drasztikusan javult, a folyó fizetési mérleg többletet mutat, az áht-hiány számottevően csökkent, az elsődleges (kamatfizetések előtti) egyenleg szufficites.

Az egyensúlytalanságok mérséklése azonban súlyos növekedési, szociális és társadalmi áldozatokkal járt. A kibocsátás 25 százalékkal esett vissza a válság előtti szinthez képest, 25 százalék felett áll a munkanélküliségi ráta, összeomlott a belső kereslet, jelentősen nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek, deflációba süllyedt az ország. A reformok komoly politikai társadalmi ellenállásba ütköztek, sok területen nem, vagy csak részeredményeket tudtak elérni.

Mindezek ellenére 2014-ben a görög gazdaság stabilizálódott, beindult a növekedés, a betétkiáramlás megállt. Az elmúlt hónapok bizonytalansága azonban újra recesszióba sodorta az országot, összeomlott a bizalom, az elmúlt napokban pedig egyre intenzívebbé vált a betétkiáramlás, az elmúlt héten néhány nap alatt több milliárd euró hagyta el az országot.

A drasztikus megszorítások recesszióval társultak, az államadósság ráta növekedését nem sikerült megállítani, sőt az a kiinduló év 135 százalékos szintjéről mára 175 százalékra emelkedett. A válság kezdetével összehasonlítva azonban jelentős különbség, hogy ma már az adósság meghatározó része az intézményi hitelezők kezében van. Többek szerint ez mérsékelné egy esetleges csőd, kilépés átgyűrűző hatásait.

Görög makroadatok
Kép: Forrás: CIB Bank

- Miről egyezkednek most a hitelezőkkel?

- A második mentőcsomag 2015 februárjában futott volna ki. A megszorításokba belefáradt választók a Szirizának szavaztak bizalmat az országgyűlési választáson. A kormányt alakító párt választási ígéreteinek megfelelően újra kívánta tárgyalni a mentőcsomag feltételeit, és több "barátságtalan" gazdaságpolitikai intézkedést is hozott (adókedvezmény a leggazdagabbaknak, előrehozott nyugdíj). A hitelezők felfüggesztették a kifizetéseket.

A kifutó programot négy hónappal meghosszabbították, az új kormány és a hitelezők közötti bizalom jelentősen csökkent, ami tovább nehezítette a tárgyalásokat, Eddig nem sikerült megállapodni a hitelezők számára is elfogadható az intézkedésekben. A leghevesebb vita a költségvetés elsődleges többletének mértéke, a nyugdíjreform és a munkaerő piaci reformok körül bontakozott ki. Görögország ma nincs olyan állapotban, hogy visszatérjen a piaci finanszírozáshoz, ezért ahhoz, hogy lejáró adósságait vissza tudja fizetni, újabb hitelekre van szüksége a nemzetközi intézményektől.

- Melyek a legfontosabb dátumok?

- A legfontosabb dátum június 30., ekkor jár le a mentőcsomag 4 hónapos meghosszabbítása és e napon válik esedékessé az IMF felé egy 1,6 milliárd eurós törlesztés. Július-augusztusban e mellett az ECB-nál lévő állampapír-állományból 6,7 milliárd eurónyi jár le, szeptember végéig pedig több mint 10 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége van Görögországnak. Eközben a közalkalmazottak bérkifizetései és a nyugdíjak havonta több mint 2 milliárd euróra rúgnak.

Az ország saját tartalékai lényegében teljesen kimerültek, és a második mentőcsomagból még rendelkezésre álló 7,2 milliárd euró felszabadítása sem tudja teljes egészében fedezni a harmadik negyedév végéig a refinanszírozási igényt. Az azonnali csőd elkerüléshez elengedhetetlen a bennragadt összeg folyósítása, hosszabb távon azonban Görögország újabb mentőcsomag és/vagy adósság elengedés és/vagy adósság átstrukturálás nélkül életképtelen.

- Mi történik, ha Athén nem fizet az IMF-nek?

- Az IMF szabályai szerint ekkor csődesemény következik be. Hasonlóan problémás az ECB felé lejáró tartozás, e két tartozástípus elengedését/átstrukturálását ugyanis az intézmények szabályai és az uniós alapszerződés is tiltja.

- Mi az az ELA?

- AZ ELA (emergency liquidity assistance) az ECB sürgősségi likviditási eszköze, amelyet mentőcsomagot kapott országok vehetnek igénybe. Vagyis június 30. után, ha nincs megállapodás, elméletileg Görögország már nem. A görög bankrendszer gyakorlatilag hónapok óta az ECB "lélegeztető gépén" tud csak életben maradni. Az ECB megfelelő fedezet (állampapír, állam által garantált értékpapír) mellett nyújt likviditást a bankoknak. Az elmúlt hetekben az intenzív betétkiáramlással párhuzamosan az ECB fokozatosan növelte az ELA mennyiségét, jelenleg 89 milliárd eurónál tart a limit.

A görög bankok állampapír-állománya alapján az ELA maximum 90 milliárd euróig mehet el, bár kreatív módszerekkel (államilag garantált kötvények kibocsátása) ez még körülbelül 30 milliárd euróval megfejelhető. Ha azonban csődesemény következik be, a görög állampapírokat az ECB nem fogadhatja el fedezetként, vagyis a likviditási válságból szolvencia (fizetőképességi) válság lesz, a bankrendszer megroppan. Leegyszerűsítve Görögország addig tud talpon maradni, ameddig az ECB nem vágja el a likviditástól.

- Mit jelentene a tőkekorlátozások bevezetése?

- Tőkekorlátozások bevezetéséről a görög kormány vagy a jegybank dönthet, azok célja a bankrendszer stabilizálása, a tőkemenekítés lelassítása lehet, valamint felkészülési időt biztosíthat vagy arra, hogy egy új megállapodást tető alá hozzanak a hitelezőkkel, esetleg rosszabb esetben az euró helyett/mellett egy új fizetőeszközt vezessenek be. A tőkekorlátozások pontos tartalma nem definiált.

Legutóbb Ciprus élt e lehetőséggel, ott a korlátozások bevezetését körülbelül kéthetes bankszünet előzte meg (bezártak a bankok és semmilyen tranzakciót nem teljesítettek), majd korlátozták a naponta felvehető készpénzmennyiséget, a hitelkártyás vásárlásokat, a külföldre utalható összegeket, a vállalatoknak minden tranzakciót be kellett jelenteni, bizonyos összeghatár felett engedélyeztetni. Cipruson fokozatosan lazítottak a szabályokon, de teljes mértékben csak idén áprilisban, két évvel a bevezetést követően szüntették meg azokat.

- Kiléphet Görögország az euróövezetből?

- Jogilag az euró övezetből való kilépésre, valamely tagország kizárására nincs lehetőség, de ha Görögország csődöt jelent, jó eséllyel nem lesz más megoldás, mint új vagy másik pénz bevezetése, és akkor elhagyhatja az eurózónát.

- Miért lenne jó a kilépés Athénnak?

- Mivel görög költségvetés kamatfizetés előtti egyenlege többletet mutat, elméletileg az adósságszolgálat megtagadásával jól járhat: nem kell adósságot finanszírozni, az állam azonban fenn tudja tartani magát. Ez azonban csak elméletileg igaz, egy csőd vagy az euróövezetből való kilépés súlyos gazdasági és pénzügyi válságot eredményezne. Rövid távon a recesszió, a bankválság, a politikai válság, komoly társadalmi feszültségek, az új pénz drasztikus leértékelődése, a megugró infláció elkerülhetetlennek látszik. Hosszabb távon viszont elméletileg az új (és lényegesen gyengébb) deviza javítaná a versenyképességet, és így egy idő után az önálló monetáris- és árfolyampolitikával az ország visszatérhetne egy növekedési pályára, miközben a csőddel megszabadulna adósságától is.

Az elmúlt évek kiigazításai nyomán komoly belső leértékelés ment végbe (csökkentek az árak és a bérek), ez azonban az export teljesítményén nem látszik. Ez arra utal, hogy nem csak az árfolyam a probléma, hanem komoly szerkezeti, strukturális problémák vannak, amelyek rontják a versenyképességet (korrupció, sok kicsi vállalat, piacra lépés nehézségei, export szerkezeten belül alacsony hozzáadott értékű termékek túlsúlya).

További kérdés, mikor tudna az ország egy csődesemény után visszatérni a piaci finanszírozáshoz, valamint ténylegesen mekkora könnyebbséget okozna, ha elveszíti a nemzetközi intézmények "segítő kezét", olcsó hiteleit.

Versenyképességi mutatók
Kép: Kattintson a nagyításhoz!

- Jó lenne az eurózónának, ha kilépnének a görögök?

- Az optimista verzió szerint az eurózóna ma sokkal jobb állapotban van, mint 2010-ben vagy 2012-ben, valamint már működnek azok a tűzfalak (ESM, OTM) amelyek megakadályozhatják, hogy a görög válság tovagyűrűzzön, így egy görög kilépésnek a fertőzési hatása jóval kisebb lenne. A kockázatok azonban továbbra is jelentősek. Még a mérsékelt fertőzési hatások (hozamok, szpredek emelkedése, tőkekivonás a gyengébb országokból, bizalom gyengülése) is elegendő lehet ahhoz, hogy megakassza az éppen csak beindult valutauniós növekedést.

Egy görög csőd/kilépés precedenst teremtene - például Spanyolországban az őszi parlamenti választások után jó eséllyel új, kevésbé EU- és piacbarát kormány alakul, amely hasonló követelésekkel állhat elő. A piac eddig evidenciaként kezelte, hogy az eurót nem lehet "visszacsinálni", ha azonban egy ország távozik, minden gyenge gazdaság tagsága megkérdőjeleződhetne, annak minden piaci és reálgazdasági következményével egyetemben. Ráadásul Athén távozása az euró mint politikai projekt kudarcát jelentené.

- Hogyan hatna Magyarországra a görög kilépés?

- Magyarországot három csatornán keresztül érhetné fertőzés: külkereskedelem, bankrendszer, pénzügyi piacok. A bankrendszeren és a külkereskedelmen keresztüli görög kitettségünk minimális: itthon nincsenek görög tulajdonban lévő bankok, exportunknak mindössze 0,4 százaléka meg Görögországba, importunk 0,1 százaléka származik onnan.

Egy görög csőd/kilépés azonban a pénzügyi piacokon keresztül nálunk is éreztetné hatását, a kockázatkerülés erősödése, a kockázatosabb régiókból, eszközökből való tőkekivonás a forint gyengülését és az állampapír-piaci hozamok emelkedését eredményezné, ennek mértékét azonban nem lehet pontosan becsülni. A negatív hatásokat elméletileg mérsékelheti, hogy ma már Magyarország nem tartozik a legsérülékenyebb országok közé a befektetők szemében, 2010 óta sokat javult a külső és belső egyensúlyi pozíciónk, csökkent az ország külső adóssága, beindult a növekedés. Ha azonban egy 2010-hez hasonló pánik alakul ki a piacokon, mindez rövid távon valószínűleg nem sokat segít.