A világban felhalmozott vagyon (dollár)milliárdosok kezében lévő része egy százalékról három százalékra nőtt 1995 óta - idézi a World Inequality Report megállapítását a dawn.com.  Ez a részesedés-növekedés a pandémia idején még inkább felerősödött. Ténylegesen 2020-ban történt a legjelentősebb valaha feljegyzett bővülés abban a tekintetben, hogy a szupergazdagok mekkora szeletet birtokolnak a globális tortából.

A dokumentumban - amelynek egyik szerzője Thomas Piketty francia közgazdász - azt is megállapítják, hogy az emberiség leggazdagabb 1 százaléka az összes 1995 óta felhalmozott vagyon több mint egyharmadát vehette birtokba, míg az alsó 50 százalék mindössze két százalékához jutott hozzá.

Kapcsolódó

Több mint 18 hónappal a Covid-19 járvány kitörése után a világ még inkább polarizálódott. Miközben a milliárdosok vagyona több mint 3,6 billió euróval növekedett, 100 millióval több ember süllyedt mélyszegénységbe. Mindez azután történt, hogy a mélyszegénységben élők száma 25 éven keresztül csökkent - kommentált Lucas Chancel, a Párizsi Közgazdasági Iskola vezető közgazdásza, a kutatás egyik szerzője. 

A Forbes magazin legfrissebb rangsora szerint a világ 10 leggazdagabb embere fejenként 100 milliárd dollárt meghaladó nettó vagyonnal rendelkezik, az élen Elon Musk Tesla-vezér áll, mintegy 265 milliárd dollárral. A legfelső ligában mindössze egy személy van, aki nem amerikai - Bernard Arnault, az LVMH luxuskonszern vezetője-, és két szupergazdag kivételével mindannyian a technológiai ipar vezetői közé tartoznak, akiknek a vagyonát cégeik részvényárfolyamának szárnyalása turbózta fel.

A jelentés szerint a világ 52 leggazdagabb emberének vagyona az elmúlt 25 évben évente 9,2 százalékkal növekedett, ami jóval a kevésbé tehetős társadalmi csoportok felett van.

A leginkább egyenlőség-párti régiónak Európa számít, ahol a leggazdagabb 10 százalék a teljes jövedelem 36 százalékát birtokolta, miközben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tapasztalható a legnagyobb egyenlőtlenség, ahol a társadalom legvagyonosabb 10 százalékának jutott a jövedelem 58 százaléka.

Megadóztatnák a tőkejövedelmeket

Chancel szerint szegénység elleni küzdelemben kulcsfontosságú az állami beavatkozás, de ezen a téren a gazdagabb országok többet tudtak tenni a koronavírus-járvány idején. Ezek a válság során növekvő mértékben tudtak szociális célú támogatásokat fizetni, és képesek voltak a munkahelyek megmentésére, a jövedelmi szintek "megtámasztására". Ezt a kevesebb forrással rendelkező államok nem tudták utánuk csinálni.

A 228 oldalas jelentés készítői azt szorgalmazzák, hogy a vagyon újraelosztása érdekében a globális multimilliomosokra szerény összegű progresszív vagyonadót lenne szükséges kivetni, továbbá intézkedéseket kellene hozni az adóelkerülés megakadályozása érdekében.

Megjegyzik azt is, hogy a mai jövedelemadók túlzott mértékben irányulnak az ingatlanokra, ehelyett viszont a vagyon minden formájára ki kellene terjedniük, különösen a pénzügyi eszközökre, amelyek napjainkban a vagyonok oroszlánrészét teszik ki.

A szerzők egy nemzetközi pénzügyi nyilvántartás létrehozását is javasolták, amely lehetővé tenné a hatóságok számára az adófizetők vagyonának és tőkejövedelmének nyomonkövetését és az adóelkerülés visszaszorítását.