Július 7-én hajnalban fegyveresek a rezidenciáján megölték Jovenel Moise haiti elnököt. A meggyilkolt elnök egy ideje rendeleti úton kormányzott, mert az országban nem tartottak választásokat, holott az ellenzék szerint az elnök mandátuma lejárt. A 2015-ben tartott elnökválasztás első fordulóját csalás miatt érvénytelenítették, és Moisét végül a 2016-os második forduló után nyilvánították győztesnek. Az ellenzék szerint akkor kezdődött Moise mandátuma, de mivel ez utóbbi csak 2017-ben tette le az esküt, támogatói onnan számítják az öt évet.

A merénylet megrendelői és indítékai ismeretlenek maradtak. Moïse meggyilkolásával 28 külföldit gyanúsítottak meg, akik közül 26 kolumbiai és két haiti származású amerikai volt. A kolumbiaiak közül hármat a rendőrség még a helyszínen lelőtt, ketten a tajvani nagykövetségre menekültek. Claude Joseph ideiglenes miniszterelnök a gyanúsítottakat magasan képzett és erősen felfegyverzett külföldi zsoldosoknak nevezte, és ezt a leírást Bocchit Edmond, Haiti Egyesült Államokbeli nagykövete is megerősítette. A csoport tagjai spanyolul és angolul is beszéltek.

Átalakult a magyar felsőoktatás

Tizenegy egyetem alapítványi fenntartás alá helyezéséről már április végén döntött az Országgyűlés, az ezt szabályozó törvények viszont csak augusztus 1-jén léptek hatályba. A több ezer milliárd forintos közvagyon átcsoportosítása az államtól független alapítványokba viszont már júliusban megkezdődött.

Már július 1-re megalapították az új szervezeteket elhárult az akadály az egyetemek kiszervezése elől. Közben viszont az Európai Bizottság kifogásolta, hogy ugyan papíron nem lesznek állami tulajdonban az egyetemek, de az erős kapcsolatok miatt még nem biztos, hogy pályázhatnak uniós forrásokra az intézmények.

Picit megszabadultunk a járványtól

A nyár közepére a koronavírus-járvány magyarországi hulláma alábbhagyott. Július 1-én egyetlen áldozatot sem jelentettek, aki a Covid-19 betegségben halt volna meg. Tíz hónap alatt ez volt az első ilyen nap.

Közben az oltási program is lelassult, sorra hagyták le Magyarországot átoltottságban az uniós országok, amelyek csak a nyugati vakcinákat használták. Viszont a felszabaduló kapacitások miatt bejelentették, hogy elkezdődik a határontúliak beoltása is, július 2-től volt erre lehetőség.

Az időjárás becsapta a világot

Heves esőzések egy generáció életében csak egyszer tapasztalható áradást okoztak Németország Rajna-vidék-Pfalz tartományában július közepén. Ugyanígy Belgiumban is nagyobb árvizek voltak, ami miatt tízezreket kellett evakuálni. 

Közben Dél-Európa három évtizede nem látott hőhullámot tapasztalt számos erdőtűzzel Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban, míg Brazíliában a nyár kellős közepén voltak havazások és fagyok. Utóbbi miatt rengeteg kávéültetvényen keletkeztek károk, ami miatt az egész világon megdrágult az arabica.

Kirobbant a Pegasus-botrány

Július 18-án közölte egy nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt, hogy adataik szerint Magyarország is megvásárolta számos más ország (mint az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Banglades vagy India) mellett a Pegasus nevű izraeli kémprogramot. Állításaik szerint többeket - itthon üzletembereket, újságírókat és még a terrorelhárítás egyik vezetőjét is - pedig megfigyelték a digitális eszközök feltörésére használható szoftverrel. Nemzetközi szinten a leghíresebb áldozat Emmanuel Macron francia államfő volt.

A szoftvert csak államok vásárolhatják meg, annak eladásához az izraeli védelmi minisztérium engedélye szükséges, főként titkosszolgálati és hírszerző szervek, valamint a terrorelhárítás használhatják annak engedélyei, jellege miatt. Kiderült, hogy a lehallgató szoftvereké egy dollármilliárdos piac, ami üzletemberek, politikusok és civilek lehallgatását is lehetővé teszi a bűnözők és a terroristák mellett. Magyarországon a kormány csak az év végén ismerte el, hogy megvette a szoftvert, de a Belügyminisztérium állítja, csak a törvényi szabályozásnak megfelelően alkalmazták a programokat, amelyek még az iPhone feltörhetetlennek tartott rendszerét is kijátszották.

Jött a családvédelmi népszavazás

Orbán Viktor miniszterelnök július 21-én ismertette az ellenzéki és civil oldalról erősen kritizált családvédelmi törvényről szóló népszavazást. Bár a parlament már júniusban döntött a referendum témáiról, már július 30-ra eldőlt, hogy mégis lesz róluk voksolás. Az akkor átment kérdések a következők:

 

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

 

Végül az ötödik kérdést a Kúria megakasztotta, ezért az nem lesz rajta a szavazólapokon valamikor 2020 tavaszán, amikor a parlamenti választásokat is megtartják. Közben az ellenzék a Fudan Egyetemről és a munkanélkülieknek járó támogatás hosszáról kezdett népszavazást, majd ráfordult az előválasztási kampányra.

Magyarországon még a kormány megpróbálta átírni a névtelen adományozás szabályait is: az eredeti javaslat úgy szólt, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak, az adatokat pedig a kormánynak kell elküldeni, minden évben mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz.

A lépés heves ellenállást váltott ki, de két nappal a hatálybalépés után Orbán Balázs, a miniszterelnökség államtitkára egy Facebook-posztban pontosított és azt írta, hogy csak az 500 ezer forint feletti adományokra vonatkozik az új szabály.

Elérték az űrt a milliárdosok

Richard Branson brit és Jeff Bezos amerikai milliárdos üzletember megcélozta a világűrt egy turistaútra, amivel bebizonyították, hogy azok a magánemberek, akik igazán gazdagok a jövőben nem fognak a kormányoktól függeni, ha a világűrbe óhajtanak kiruccanni. A Blue Origin és a Virgin Galactic ugyan nem hagyja el a Föld közvetlen környezetét, de a néhány perces utak vonzóvá váltak az űrért rajongó gazdagok körében.

Fontosabb adatok júliusból:

 

  • Az euró-forint középárfolyam júliusban 357,32, a legmélyebb ponton 1 euró 361,8 forint volt, a legerősebb pillanatában 351,31
  • Július 30-án 48 610,95 ponton zárt a BUX.
  • A Dow Jones Industrial Average (DJI) 35.084,53 ponton zárt.
  • A technológiai súlyú Nasdaq Composite 14.778,26 ponton végzett.
  • Az S&P 500 4.419,15 ponton zárta a kereskedést. 
  • Július 1-én megszűnt Kuba második valutája a konvertibilis peso (CUC), az árak és a fizetések meredek emelése mellett összevonták a kubai pesóval, amely így leértékelődött. 
  • Az előzetes adatok szerint 788 milliárd forint, a GDP 6,1 százaléka volt a kormányzati szektor idei első negyedéves hiánya.