Az új évtized azzal kezdődött, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindjárt 2020 elején megkapta az első súlyos járványról szóló jelentést - kezdi a világjárványok valószínűségét elemző cikkét a Financial Times. A hatóságok a kínai Vuhan városában ismeretlen okra visszavezethető tüdőgyulladásos eseteket jegyeztek fel. A misztikus kórokozó gyorsan megfertőzött több ezer embert, és megjelentek az első a halált okozó esetek is. A kínai kutatók megállapítottak, hogy az ázsiai eredetű SARS, illetve a Közel-Keletről indult MERS vírus családjához tartozó kórokozóról van szó, amely először egy tengeri élelmiszereket kínáló piacon fertőzte meg az embereket.

A hasonló járványok megjelenésének eddigi története, illetve a várható demográfiai változások alapján a szakértők azt jósolják, hogy számos hasonló betegség jelenhet meg 2050-ig. A fejlődő egészségügyi technológia jobb eszközöket ad a kezünkbe az ellenük való védekezéshez, illetve a megelőzéshez, ám ez nem jelent biztos védelmet. A vírusok a közegészségügyi szakemberek rémálmai, mert gyorsan, szinte a semmiből jelennek meg és gyorsabban terjednek, mint más fertőzések. Emellett nehezebb diagnosztizálni őket, mint a baktériumokat.

Kapcsolódó

Állatokról emberre

A WHO állategészségüggyel foglalkozó szervezetének becslése szerint az összes kórokozó 60 százaléka először állatokról kerül át az emberekre. Az elmúlt évek legrémesebb fertőzései ezt igazolják: a HIV majmokról, a SARS cibetmacskákról, a MERS tevékről, a Marburg és az Ebola denevérekről került át az emberekre. Ezt követően a világ növekvő és egyre mobilabb humán populációjában könnyen terjedhetnek tovább. A korábbinál több információ birtokában a tudósok immáron azt feltételezik, hogy 700 ezer az előbbiekhez hasonló vírus tanyázhat az állatokban.

A virológusok kezdeményezésére ezzel kapcsolatban elindult egy program, a Global Virome Project, amelynek célja a vírusok génállományának feltérképezése. Ez a kezdeményezés tíz év alatt 1,2-3,4 milliárd dollárt kapott (ebből több budapesti 4-es metrót is lehetne építeni), ami nem kevés pénzt: az emberi gének felderítését szolgáló Human Genome Project sem kapott nagyobb anyagi támogatást az 1990-es években.

Ez semmi

A program támogatói azonban úgy vélik, hogy ez a kiadás semmi ahhoz a gazdasági kárhoz képest, amit a járványok okoznak. Például 2014 és 2016 között a Nyugat-Afrikában pusztító Ebola-járvány több mint 50 milliárd dollárnyi (Magyarország GDP-jének nagyjából harmada) gazdasági, egészségügyi és szociális kárt okozott. És a jövőben járványok, amelyek elérik a fejlett világot, még többe kerülhetnek.

Az új vírusok mellett azonban egy régi ellenség, az influenza jelenti a legnagyobb veszélyt. Szakértők szerint a 2050-ig kitörő influenzajárványok között lehet majd egy olyan pandémia, amely milliókat mészárol le a világon. A legismertebb korábbi ilyen járvány, a spanyolnátha 1918-1919-ben becslések szerint 50 millió áldozatot szedett. Még egy "sima", azaz szokásos éves szezonális influenzajárvány miatt is félmillió ember veszti életét minden évben.

Nagyon gonosz

Az influenza azért különösen veszélyes, mert a vírus gyorsan változik, különösen akkor, amikor keveredik állatokban, madarakban és emlősökben (házi szárnyasokban, sertésekben) megforduló formáival. A nemrégiben megjelent madárinfluenza kórokozója például előbb sertésekre, majd kutyákra terjedt át, ahol új változata alakult ki. A kutatók szerint a kutyák komoly influenzajárvány kórokozójának hordozói lehetnek.

A világ jobban felkészült egy pandémia kezelésére, mint 100 évvel ezelőtt, főként a diagnózis terén, ami meggyorsíthatja a válasz megtalálását. Az influenzaoltásokkal az a gond, hogy csak az egyes vírusváltozatok ellen hatásosak. A gyógyszerkutatók ugyan dolgoznak egy általános influenzaoltáson, amely olyan genetikai szinten fogná meg a vírust, amely kevésbé változik. Bár számos készítmény van a klinikai tesztek fázisában, és egyik sem kínál teljesen univerzális védelmet. A WHO szakértői úgy vélik, hogy a legpusztítóbb, a legkiterjedtebb következményekkel járó betegség a világon egy durva influenza világjárvány lehet.