Egyre feszültebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában a két héttel ezelőtti választások óta. A boszniai-szerb ellenzék vezetője, Jelena Trivić csalással vádolta meg Milorad Dodik eddigi szerb elnököt. A vesztes elnök jelölt azzal bizonyítaná a csalást, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban a végeredmény közzététele előtt a szarajevói választási bizottság több órán keresztül nem kapott eredményeket jónéhány boszniai szerb körzetből, mivel azokban újraszámolták a szavazatokat. Állítja, ennek következtében fordulhatott elő, hogy Dodik legnagyobb riválisa sok helyütt nulla szavazatot kapott, például a szülőfalujában is – mint arról a Balk.hu korábban beszámolt.

Azóta Milorad Dodik több erős kijelentést is tett, így hétfőn arról beszélt, hogy a területnek függetlenednie kellene a lényegében három államból álló Bosznia-Hercegovinától. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. De ez egészül ki azzal, hogy mind a három államalkotó népnek saját képviselete van az elnöktanácsban, így lényegében hármas szövetség.

Mint a szerb fővárosban közölte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot önálló államként hozták létre, nem azért, hogy egy szövetségi állam, Bosznia-Hercegovina része legyen. Boszniát újra kell definiálni, vissza kell állítani az eredeti alkotmány alapján, „ha ez nem lehetséges, márpedig nem lehetséges”, akkor a boszniai Szerb Köztársaságnak ki kell válnia belőle, és függetlenné kell válnia – mondta hétfőn.

Nem először hoz feszültséget Dodik

Milorad Dodik, aki 1998 óta a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és miniszterelnökeként, az utóbbi négy évben pedig a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjaként tevékenykedett, nem először beszélt az elszakadásról. Lépései miatt az ország súlyos belpolitikai válságba sodródott, a múlt évben ugyanis sikerült elérnie, hogy a boszniai szerb parlament megszavazza a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést. Ezt idén júniusban az ukrajnai háború miatt fél évvel elhalasztották.

Milorad Dodik arról is beszélt belgrádi sajtótájékoztatóján, hogy az október 2-i általános választások előzetes eredményei alapján - négy év után - ismét ő lesz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) pedig szintén mindenhol megnyerte a választásokat. A politikus ezzel a kijelentéssel azokra az ellenzéki vádakra reagált, amelyek szerint választási csalás, szavazatlopás történt, és valójában nem ő, hanem a Demokratikus Haladás Pártjának (PDP) a jelöltje, Jelena Trivić kellene, hogy a többségében szerbek lakta országrész új elnöke legyen.

A boszniai választási bizottság hétfői rendkívüli ülésén közben a szavazatok újraszámlálását rendelte el a boszniai Szerb Köztársaság elnöki helyéért folyó versenyben a szabálytalanságok és matematikai logikátlanságok miatt.

A magyar kormány fontos szövetségese

Miloard Dodik a magyar kormány egyik legerősebb szövetségese a Balkánon. Orbán Viktor miniszterelnök az elsők között gratulált a politikusnak az elnökválasztáson elért győzelemhez. Továbbá Magyarország még 100 millió eurós hitelkeretet is biztosít a boszniai szerb kormánynak 2021 óta.

A magyar kormányfő ráadásul ellenzi is az EU erősebb fellépését a politikus ellen, állítva, hogy Nyugat-Európából nem olyan érthetők a Balkán problémái, mint Magyarországról. Eközben viszont az Európai Unió ellenzi Dodik szerb nacionalista törekvéseit.

Az pedig egy korábbi különös történet, hogy még 2021 tavaszán előkerült Szlovéniában egy diplomáciai non-papernek nevezett tervezet, amelyben a Balkán határainak újragondolását dolgozták ki. A Janez Jansa-féle már leváltott szlovén kormánynak tulajdonított dokumentum Bosznia-Hercegovinát gyakorlatilag megszüntetné, így például a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét is felveti, de azok csatlakozását is támogatná a szerb anyaországhoz. A papír szerint Koszovó egyesülhetne Albániával, cserébe Belgrád autonómiát kapna a fontosabb területeken.

A dokumentum előkerülését nagy felháborodás követte, valamint megvádolták a magyar kormányt is, hogy részt vett a kidolgozásában. Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos ellen még vizsgálatot is kezdeményeztek az Európai Parlamentben. A magyar kormány tagadta, hogy bármi köze lenne a dokumentumhoz.