A hamburgi találkozó fordulópont a G20-csoport éves csúcstalálkozóinak 2008 óta tartó történetében, mert most először nem sikerült olyan zárónyilatkozatot elfogadni, amely kifejezi a világ népességének kétharmadát kitevő és gazdasági teljesítményének mintegy 80 százalékát biztosító csoport teljes egyetértését a soros elnökség által napirendre vett ügyekben.
A 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságot és az EU-t összefogó csoport a klímaváltozás ügyében csak azt tudta felmutatni, hogy egyetértés van a konszenzus hiányáról. Azonban érvényesült a soros elnökség törekvése, sikerült elkerülni, hogy az Egyesült Államok kilépése a klímaváltozás elleni küzdelmet összehangoló párizsi egyezményből megbontsa a többi 19 tag egységét - emeli ki több kommentár.
Kapcsolódó
A Welt am Sonntag szerint Angela Merkel a rugalmasság és a keménység keverékét alkalmazó taktikájával "ügyesen" felsorakoztatta a párizsi egyezmény mellett eleve kiálló európai tagok mellé a többieket. Végül a "tizenkilenc az egyhez" formáció alakult ki, és tizenkilencen nemcsak elkötelezték magukat a párizsi egyezmény mellett, hanem azt is kijelentették, hogy a megállapodás visszafordíthatatlan, elutasítva Washington újratárgyalási követelését. Továbbá elfogadták az úgynevezett hamburgi klímavédelmi akciótervet. Így "a német kancellár elégedett lehetne, ha nem árnyékolták volna be a G20-csúcsot zavargások" - írta a Welt am Sonntag.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) szerint a legnagyobb érdeklődést nem a munkaülések vagy a Húszak elleni tüntetések váltották ki, hanem Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök első személyes találkozója, amelyet a csúcstalálkozó közben tartottak meg.
A hamburgi G20-csúcs egy "kis győzelem Putyin számára", akinek döntő fontosságú, hogy egyenrangú félként tárgyalhasson Amerikával, a "szuperhatalommal". Ez Barack Obama idején nemigen sikerült, az előző amerikai elnök kerülte az orosz államfő társaságát és regionális hatalomnak nevezte országát, ami felháborította Putyint. Trumppal viszont a tervezett 45 perc helyett több mint két óráig tárgyaltak, és a kiszivárgott információk szerint "rögtön megvolt köztük a kémia".
A Spiegel Online hírportál szerint a hamburgi csúcs legfőbb tanulsága, hogy ilyen rendezvényeket nem szabad nagyvárosokban megrendezni. Miközben Trump, Putyin és a többiek hangversenyben gyönyörködtek és díszvacsorán vettek részt az Elbphilharmonie koncertpalotában, amelyet a legtöbb hamburgi még nem látott belülről, erőszakos tüntetők pusztítottak egy negyedben, és a rendőrség órákig tétlenül szemlélte rombolásukat. Ennek az az üzenete, hogy amíg a fontos vendégek biztonságban vannak, a hamburgiak igényei másodlagosak. Ezért - tette hozzá a hírportál kommentátora -, ha már muszáj ilyen találkozókat tartani, akkor inkább egy szigeten, a sivatagban vagy egy repülőgép-hordozó hajón rendezzék.
Fontos tanulság az is, hogy a szerte Európából összesereglett fekete ruhás, maszkos tüntetőknek - az úgynevezett fekete blokk tagjainak - semmi közük a politikához. Baloldali radikálisnak, antikapitalistának, antifasisztának, anarchistáknak nevezik magukat, holott csupán huligánok, hiszen kisautók felgyújtása vagy a sarki ABC kirakatának betörése nem politikai állásfoglalás, rendőrök megdobálása kövekkel pedig nem az ellenállás kifejezése egy demokratikus jogállamban.
A Spiegel Online hozzátette: a csúcstalálkozó eredménye sovány; Amerika továbbra sem akar együttműködni a klímavédelemben, törődni kell valahogyan Afrikával, mindenki jó dolognak találja a szabadkereskedelmet. Ezt "a hölgyek és az urak egy telefonkonferencián is megbeszélhették volna". Sürgősen más megoldásokat, új formátumokat kell kitalálni a vezetők eszmecseréjére, méghozzá olyanokat, amelyek révén "nem ejtenek túszul egy egész nagyvárost".
Ezzel szemben a Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy a G20-csúcs nagyon is hasznos formátum, és súlyos hiba lenne "megajándékozni" a vandálokat és erőszakoskodókat a találkozók beszüntetésével. Aki megszemlélte Recep Tayyip Erdogan török államfő, Putyin vagy Trump hamburgi tevékenységét, olyan férfiakat láthatott, akik politikai értelemben "extrém nehéz emberek", de semmiképpen nem akarják lejáratni magukat vagy népüket. Ennek pedig olyan fegyelmező hatása van, amely elképzelhetetlen volna, ha hazai palotájukban ülve "szitkozódnának, átkozódnának vagy twittereznének" - írta a Süddeutsche Zeitung.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Lukas Barth