Orbán Viktor kormánya teszteli az EU elkötelezettségét a demokrácia iránt, ám az uniónak nem azzal kellene bizonyítani elszántságát ezen a téren, hogy elszigeteli a magyar vezetést - vélik a Bloomberg szerkesztői. Az olyan büntető intézkedések, amelyek célja választott kormányok sarokba szorítása Lengyelországon és Magyarországon, több kárt okoznának, mint amennyi hasznot ígérnek. Az EU-tagállamok szembeállítása egymással csak bátorítaná a nacionalista politikusokat, hogy felsorakoztassák híveiket az uniós elittel szemben.

Az amerikai sajtóorgánum szerkesztői úgy vélik, hogy ehelyett több egymással összefüggő lépést kell tenni a jog uralmát veszélyeztető intézkedések ellen, még mielőtt azokat meghozzák. Legalábbis ez a legjobb lehetőség arra, hogy megelőzzék az illiberális rendszerek ragályos terjedését Európában.

Kapcsolódó

Közvetlen veszély

A Bloomberg cikkírói úgy vélik, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jelenti a legközvetlenebb veszélyt. Hazájában 2010-es hatalomátvétele óta olyan törvényeket fogadtak el, amelyek elnyomják a független médiát, az ország vezetősége ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, démonizálták a civil szervezeteket. A kormányfő nem titkolja, hogy lenézi a Nyugatot, mint ahogy azt sem, hogy nagyra tart olyan erős politikai vezetőket, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Baljósnak tartják a cikkírók, hogy szerintük Orbán Viktor exportálni akarja felfogását. Kampányolt a radikális jobboldali, populista jelölt mellett a szlovéniai választásokon, cimborái meghatározó tulajdonrészt vásárolnak külföldi sajtóorgánumokban, hogy ezeken keresztül hirdessék bevándorlásellenes propagandájukat. Ez a viselkedése megrökönyödést váltott ki az európai fővárosokban, de a formális ellenállásnak nem sok nyomát látni.

Óvatosan!

Ez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottságnak vagy az Európai Tanácsnak kőkeményen kellene fellépnie Budapesttel és Varsóval szemben. A kelet-európai populisták felhergelése rövid úton elvezethetne egy a brexithez hasonló, újabb összeomláshoz vagy valami még rosszabbhoz. Brüsszelnek a lengyel és a magyar vezetés elszigetelése helyett befolyásuk visszatartására kell törekednie!

Például a következő EU-s költségvetés forrásainak kifizetését a jog uralmának érvényesüléséhez köthetnék a tagállamokban. Felhatalmazhatnák Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (ez egy nem politikusokból álló testület, amelynek célja az alapvető emberi jogok érvényesülésének védelme), hogy vállaljon aktív szerepet a demokratikus standardok megsértésének ellenőrzésében.

A kontinens két legnagyobb demokráciájának, Franciaországnak és Németországnak növelnie kellene a civil szervezeteknek és a független médiának nyújtott anyagi támogatását ott, ahol a szabad véleménynyilvánítást veszély fenyegeti. A Bloomberg szerkesztői szerint rá kell ébreszteni a magyar kormányfőt, hogy nem lépheti át az EU alapvető normáit és használhatja ki ezzel egyidejűleg az unió kínálta előnyöket.

Keményebb fellépés is jöhetne

Az előbbiekhez hasonlóan több lehetőséget lát a magyar vezetéssel szembeni fellépésre Kim Lane Scheppele amerikai jogász, Magyarország alapos ismerője, aki a 168 Órának adott a magyar miniszterelnököt erősen bíráló interjút. Javaslatai azonban keményebbek, mint amit a Bloomberg cikkírói jónak látnának.

Az első szerint az uniónak a következő költségvetési ciklusban meg kellene vágnia azoknak a tagállamoknak a támogatásait, amelyek nem felelnek meg a jogállamiság követelményének. Ezt elsősorban Magyarországgal szemben kellene érvényesítenie. Több idevágó javaslat is létezik, kezdve attól, amely szerint az összes közösségi pénzügyi keret kifizetését feltételekhez kötnék a kohéziós alapoktól a mezőgazdasági alapokig.

Egy másik szerint az EU-támogatások lehívásának feltételként elő kellene írni az ezekre igényt tartó tagországok csatlakozniuk kell az Európai Ügyészséghez. Ez az állami, intézményi korrupció korlátjaként működhetne. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása kiszélesítené az Európai Bizottság már meglévő jogköreit arra, hogy ragaszkodjon a közös uniós szabályok betartásához a tagállamokban.

A magántőke is visszariadhat

A szakértő szerint a 7-es cikkely szerinti EU-s eljárás végigvitelének kicsi a valószínűsége, mert Orbán Viktor már kiépítette európai szintű szövetségesi hálózatát, amely megpróbálja majd megvédeni. Ugyanakkor a 7-es cikkely első pontja is egy lehetőség, hiszen az nem jár közvetlen szankciókkal, csak erős figyelmeztetés, amely megváltoztathatja Magyarország partnereinek hozzáállását - beleértve a Magyarországon is befektető multinacionális vállalatokat -, amelyeket érintenek a magyar bíróságok (eszerint a jog uralmát nem feltétlenül érvényesítő) döntései.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy Kim Lane Scheppele szerint Orbán Viktor arra fogja használni a magyar állam forrásait és a Fidesz támogatóinak energiáját, akárcsak rajongóiét Európa-szerte, hogy megpróbálja manipulálni a jövő májusi európai parlamenti választásokat. Éppen úgy teszi majd ezt, ahogyan a magyar voksolásokkal tette. Az európai választások általában kiugróan alacsony részvételi arány mellett zajlanak, ami azt jelenti, hogy kis energiabefektetéssel is hatalmas befolyásra tehet szert az a politikus, akinek sok támogatója jut be az Európai Parlamentbe.

A fotó forrása: Patrik Stollarz/AFP