Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a koalíciós társ jobboldali CDU/CSU pártszövetség vezetőivel - Angela Merkel kancellárral és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel - Berlinben folytatott tanácskozás után elmondta, hogy két évre felfüggesztik az oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát.

Ezt a korlátozást főleg a bajor CSU sürgette, míg az SPD ellenezte és igyekezett elérni, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárokra ne vonatkozzon. A kompromisszum végül az lett, hogy a korlátozást bevezetik, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.

Kapcsolódó

Oltalmazott jogállást azok a menedékkérők kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.

A november elején kidolgozott csomagot új elemekkel is bővítették, mindenekelőtt azzal, hogy kezdeményezik a törvényhozásnál Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. A kormánypártok szerint az intézkedésre a tanúk és áldozatok beszámolói alapján többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt van szükség. A biztonságos származási országgá minősítéshez ellenzéki pártoktól - Zöldek, Baloldal - is kell támogatás, mert a tartományokat képviselő kamara, a Bundesrat is szavaz az ügyben, és ott a kormánypártok nincsenek többségben.

További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül. Ezt a könnyítést a gazdasági érdekképviseletek sürgették, hogy csökkenjen a menedékkérők bizonytalan státusából fakadó kockázat, és főként az SPD karolta fel az ügyet.

A családegyesítés korlátozásának ügye mellett vitatott kérdés volt az is, hogy a menedékkérőket miként vonják be az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Végül abban egyeztek meg, hogy nem kérnek külön pénzt a menedékkérőktől, hanem 10 euróval csökkentik a havi juttatásukat.

A tavaly novemberi megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el. A tervek szerint öt ilyen különleges intézményt hoznak létre. A menekültválságban leginkább érintett Bajorország tartományban két olyan állomást - a manchingit és a bambergit - jelölnek ki erre a célra, amelyeken már most is a menekültstátus megszerzésére igen csekély eséllyel rendelkező nyugat-balkáni menedékkérőket helyezik el.

Az intézmények ugyan nem zártak, de megszigorítják lakóik helybenlakási kötelezettségét: a tervezett új szabály szerint nem hagyhatják el az adott járást, ellenkező esetben elesnek a menekültügyi ellátórendszerben járó juttatásoktól.
Sigmar Gabriel a nagyjából ötórás tárgyalás után, csütörtök este tett nyilatkozatában kiemelte: tudja, hogy senki nem hiszi el neki, de a megbeszélés jó hangulatú volt, és Horst Seehoferrel soha nem nehéz a közös munka, a személyes együttműködés.

A bajor miniszterelnök újságíróknak azt mondta, nagyon elégedett a megállapodással. Hangsúlyozta, hogy nem a CSU miatt tartott csaknem három hónapig az intézkedéscsomag véglegesítése.

Angela Merkel nem nyilatkozott, hanem a tartományi miniszterelnökökkel folytatta az egyeztetést a menekültügyi rendszer átalakításáról. A kancellár és a 16 tartomány vezetőjének megbeszélését a tervek szerint sajtótájékoztató zárja.