Forró téma a fenntarthatóság - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Olyan intézmények is foglalkoznak vele, amelyeknek nem ez az elsődleges feladata, köztük a jegybankok is. A jegybank egy könyvet is kiadott nemrég ebben a témában "A jövő fenntartható közgazdaságtana" címmel, és konferenciát is szervezett a témában.

A GDP 2 százalékát kellene erre költeni

Soha nem látott fejlődésen van túl az emberi faj, szinte minden gazdasági mutatóban hatalmasak az előrelépések, de ennek óriási környezeti kárai lettek. A környezet rehabilitálásának pedig már rövid és középtávon is lesznek társadalmi és gazdasági költségei. Legalább a GDP 2 százalékát zöld, tiszta beruházásokra kellene fordítani, sőt a felzárkózó gazdaságokban 5 százalékos arány lenne a kívánatos, ettől azonban még messze jár a világ, a GDP 0,7 százalékát fordítják zöld beruházásokra. Magyarországon konkrét érték nincs, de nem éri el ezt a szintet sem a GDP-arányos érték. Az MNB szerint irányított technológiai váltásra lenne szükség, amiben elengedhetetlen az államok aktív szerepvállalása.

A fenntarthatóság alapja, hogy a jelenlegi generáció úgy használja az erőforrásokat, hogy a következő generációkat ne veszélyeztesse. A biodiverzitás, a tiszta levegő, a tiszta víz megőrzése fontos a következő nemzedékek számára. Az erőforrások most már nem kimeríthetetlenek, ezeket optimálisan kell kihasználni, és ügyelni kell a kibocsátásokra is. "Jelenleg két Földnek megfelelő erőforrást használ az emberiség" - figyelmeztet Balatoni András.

Kevesebb a szegény ember

A szegénységi küszöb alatt élők aránya 10 százalék alá csökkent, a várható élettartam nőtt, és a halálozási arány is csökkent. Ennek azonban az volt az ára, hogy az üvegház hatású gázok kibocsátása nőtt, a szén-dioxid aránya a légkörben olyan magas, amilyen még a történelem során sosem volt.

Az egy főre eső édesvízkészlet aránya markánsan csökken, az erdővel borított területek pedig zsugorodnak, ezzel pedig veszélyezteti az emberiség a fajok sokféleségét. Vannak országok, amelyek a sokszorosát használják fel annak az erőforrásnak, amit megtermelnek. Japán több mint a hétszeresét, de Magyarországi ökológiai lábnyoma is hatalmas, a meglévő erőforrások 3,6-százalékát használja fel az ország.

Manhattan víz alá kerül

Az előrejelzések szerint alsó Manhattan 37 százaléka kerülhet víz alá 30 év múlva, a betegszabadságok száma, amit a környezeti bántalmak miatt vesznek ki, drámaian megugrik majd, és a termények ára is emelkedni fog. Vannak persze optimista prognózisok, amelyek szerint a gazdasági növekedés következményeként csökkenni fog a károsanyag-kibocsátás, de globális szinten ez sajnos nem látszik, vagyis magától nem oldódik meg a probléma - mondta Balatoni András.

A zöld növekedés viszont a kutatások szerint magasabb GDP-t és nagyobb jólétet eredményezhet - közölte a szakember. A fejlett gazdaságokban a teljes foglalkoztatottság és a munkaidő csökkentése például hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Fontos, hogy a kormányzati lépések is támogassák az környezettudatos, energiatakarékos megoldásokat. Adópolitikával például érdemben lehet befolyásolni az innováció irányát.

Az államnak ott kell lennie a nagy kockázatú, nagy tőkeigényű beruházásokban, iparágakban, mint az energetika vagy a gyógyszergyártás. Az okos hálózatok fejlesztésével például csökkehet a káros kibocsátás és az energiafelhasználás is. A megosztáson alapuló gazdaság is segíthet, például az autómegosztás. Olyan városokban, ahol van ilyen, kevesebbet autóznak az emberek és csökkent a széndioxid-kibocsátás.