Ha sikerül is végre elérni egy megnyugtató átoltottsági szintet, akkor sem fog már a régiekben zajlani munka, világszerte tömegeknek kell majd új pályára lépniük - derül ki a McKinsey tanácsadó cég témában kiadott legújabb kutatásából.

A vállalat nyolc országra vetítve kutatta 2030-ig nyúlóan a munkaerőpiaci trendeket, és csak ebben a körben arra jutott, hogy legalább 100 millió ember lesz, aki nem fog tudni a továbbiakban dolgozni a járvány előtti munkakörében

A maradandó gazdasági hatások közül a legaggasztóbbnak az tűnik, hogy ezúttal is a legalacsonyabb társadalmi státuszú embereknek jelenti majd a legnagyobb kihívást az alkalmazkodást, akiknek sok esetben több képzettségi és jövedelmezőségi szintet kell feljebb lépniük ahhoz, hogy alkalmazhatóak maradjanak a piacon.

Fő a távolság

Ha egyetlen tényezőt kell kiemelni, akkor az mindenképp az emberek közötti távolság, ami visszafordíthatatlanul szempont marad egy átoltott világban is.

A tanulmány megállapította, hogy nagyon sok munkakörben, ahol bevett volt korábban az emberek relatív közelsége, például a kiskereskedelem, vagy a vendéglátás még jó ideig vagy egyáltalán nem áll majd vissza az a berendezkedés, amit korábban az emberek megszoktak. Amennyiben a szolgáltatások, ezen belül a turisztika nem fog helyreállni, az így feleslegesség váló tömegeknek új elfoglaltságot kell keresniük

Állandósulhat a távmunka

A járvány praktikus hozadékkal is bír, ami leglátványosabban a távmunkában mutatkozik meg. A McKinsey várakozásai szerint a fejlett gazdaságokban 20-25 százaléka a munkavállalóknak heti 3-5 napban otthonról dolgozhat majd a jövőben. Ez nem minden szektorra, elsősorban az irodai közegben dolgozókat érinti, viszont áttételesen kihat újfent a szolgáltató szektorra, például azzal, hogy az irodaházakból kevesebben mennek a menzára ebédelni és pénzt költeni.

Visszaszorulhatnak az üzleti utak

Arra van remény, hogy a kedvtelésből való utazási kedv helyreáll, de az idegenforgalomban így is számolni kell azzal, hogy a megbízható és jövedelmező üzleti utazói kör radikálisan kisebb súllyal jelenik meg a bevételi oldalon. A járvány sok cégnél megmutatta, el lehet sok mindent intézni egy videohívással is, a költségcsökkentést pedig minden vállalat szereti

A robot kevésbé vírusérzékeny

Általában az automatizáció, ami újabb löketet kapott a távolságtartási kényszerből adódóan, eleve megmutatta, hogy kiváltható a munkaerő, de biztosan megváltoztatta azokat a feladatköröket, amiket ilyen állásokban egy munkavállalónak el kell tudnia látni.

Egyenlőtlen tehermegosztás

Mindez érthető mód komoly erőfeszítéseket igényel majd a munkavállalók részéről is, akiknek minél több, és minél piacképesebb tudásra kell szert tenniük. Csak az Egyesült Államokban a kutatásban résztvevő cégek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőben beszállítókkal vagy alkalmi munkavállalókkal terveznek betölteni olyan feladatköröket, amiket korábban alkalmazottak láttak el.

Ahhoz, hogy ilyen felállásban valaki munkához jusson, rendelkeznie kell a szükséges képességekkel, hogy sikeresen eltartsa magát.

Komoly társadalmi problémák kerülnek felszínre

Várhatóan súlyos társadalmi feszültségekhez vezet, hogy a jelenleg legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokra további leszakadás várhat. A McKinsey úgy látja tömegeknek kell majd legalább két fizetési szinttel feljebb lépniük, és az ehhez szükséges tudást megszerezniük, különben alkalmazhatatlanok lesznek.

A jövőre nézve ezért felértékelődik a szakképzés az oktatásban, az egyes piacképes szakmák megszerezése sokkal többet fog érni a piacon. A McKinsey követendő példaként a Magyarországon is sokat emlegetett német oktatási módszert hozza fel követendő példaként.