Magyarországon az első két hónap után még az átlagfizetés 65 százalékát kapják meg a munkanélküliek. Ez ugyan kicsit magasabb, mint az OECD átlaga, de a három hónap letelte után olyan szinten esik a magyar munkanélküliek jövedelme, hogy már csak korábbi bevételük 12 százalékát kapják – ez a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, amelynek havi összege 22,8 ezer forint.

Ilyen alacsony szint csak az Egyesült Államokban van fél év után, de ott még a helyi önkormányzatok is szoktak más támogatásokat biztosítani - írja a G7.

Kapcsolódó

A jogszabályok szerint a munkanélküli járadék a bruttó fizetés 60 százaléka, de maximum a minimálbér lehet. A 2021-ben 161 ezer forintos maximum nettó érték azonban magasabb, mintha bérként utalnák, ugyanis a 7 százalékos egészségügyi járulékot nem vonják le, így a bruttó összeg 75 százalék a nettó jövedelem.

Mivel a bruttó átlagbér 2021 első kilenc hónapjában 428,6 ezer forint volt, egy átlagbért kereső magyar a munkáját elveszítve a nettó bérének csupán 42 százalékát kapja meg munkanélküli ellátásként - írja a portál.

Az OECD adatbázisban szereplő 67 százalékos helyettesítési értéket a munkavállalók kis része tudja csak elérni, hiszen a medián bér – amitől a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres  – elérése után is csak a nettó bér 52 százaléka jár munkavállalóként a magyaroknak.

Az ország négyötöde mást akar, mint Orbán Viktor

A magyarok négyötöde egyetértene azzal, hogy a kormány a munkanélküli segély időtartamát a jelenlegi 3 hónapról érdemben növelje (6 vagy akár 12 hónapra) - írtuk meg tavaly novemberben a Pulzus Kutató lapunknak készített közvélemény-kutatásából. 

A munkanélküli ellátás három hónapra korlátozását azzal ideologizálja a kormány, hogy ezzel motivál minél előbb munkát találni. Erről beszélt az ellenzéki népszavazási kezdeményezés jóváhagyása után például Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, de Orbán Viktor miniszterelnök már 2020-ban is úgy nyilatkozott, hogy aki nem talál munkát három hónap alatt, annak majd a magyar állam biztosít közmunkát. Igaz, ezzel csak a minimálbér alatti jövedelem jár.

Ennek számos negatív hatása lehet, mert például aki nem talál időben vagy a lakóhelyéhez közel munkát, az nagyobb eséllyel szánja rá magát a kivándorlásra, érdemi átképzést nem kaphat, így sokan beragadnak az alacsonyan fizetett, alacsony tudásszintű állásokba.

A G7 globális grafikonján jól látható, hogy 2015 és 2020 között egyetlen évben sem látni, hogy a tovább járó juttatások nagyobb munkanélküliséghez vezetnének. Minél hosszabb ideig járt egy országban a munkanélküli ellátás, annál jobban csökkent a munkanélküliségi ráta, a korrelációs érték azonban olyan kicsi, hogy a kapcsolat elhanyagolható.

Amerikai példa

Az Egyesült Államokban a 2008-as gazdasági válság során 26 hétről 99 hétre emelték a munkanélküli ellátás maximális idejét, ráadásul az egyes államokban eltérő mértékben. Ezt tudták a kutatók arra kihasználni, hogy megbecsüljék, hogy ez a példátlanul jelentős növekedés milyen hatással volt a munkanélküliségre. A modell eredményei szerint a közel két évre emelt ellátás legfeljebb 0,3 százalékkal növelhette meg a munkanélküli rátát.

Egy friss, 2021-es amerikai kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a koronavírus miatti munkanélküli és bérpótló támogatások megszüntetése nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget.