Kellemetlen választásra kényszerülhet a moszkvai vezetés, ha nem sikerül meggyőzniük Vlagyimir Putyin elnököt a katonai kiadások csökkentésének szükségességéről. Orosz közgazdászok véleménye szerint ebben az esetben adókat kell emelni, felemelni a nyugdíjkorhatárt, vagy felpörgetni a pénznyomtatást, hogy elkerüljék a költségvetési hiány elszabadulását. Az olajpiacok összeomlása ellenére a The Moscow Times szerint az a véleményük, hogy ki tudják húzni az idei évet a jelenlegi olajárak ellenére is, bár az alig több a felénél annak, amivel eredetileg számoltak. Sokkal kevésbé magabiztosak azonban 2016-2017-et illetően, bár korábban is baj lehet, ha a hordónkénti olajár folytatja a süllyedést 40 dollár felé.

Egy vezető beosztású kormánytisztviselő szerint ha nem csökkentik a kiadásokat és maradnak a bevételi kockázatok, a költségvetés hiánya elérheti a 4 ezer milliárd rubelt (70 milliárd dollár), és az olaj- és földgáz-bevételek extraprofitjából képezett két alap egyike, a mintegy 89 milliárd dolláros tartalékalap 18 hónap alatt elfogyhat. Így 2016-ban nem lesz elegendő forrás a büdzsé kötelezettségeire, 2017-ről pedig jobb nem is beszélni. A szankciók miatt 2014-ben több mint 100 milliárd dollár menekült el az országból, s a jegybanki valutatartalék a rubel védelmében végrehajtott valutapiaci beavatkozásainak köszönhetően a tavaly év eleji 510 milliárd dollárról 400 milliárd alá csökkent az év végére.

A problémával természetesen tisztában van az orosz kormány, ezért döntöttek a költségvetési kiadások 10 százalékos csökkentése mellett, azonban Anton Sziluanov pénzügyminiszter a napokban már úgy nyilatkozott, hogy ez nem lesz elegendő a büdzsé egyensúlyba hozásához. A költségvetés kiadásainak két legnagyobb tétele a szociális és a katonai kiadások, s ez utóbbiakat Putyin már jóval a Nyugattal való viszony elvadulása előtt prioritást élvezőnek minősítette. Tavaly a költségvetési kiadások 13,96 ezer milliárd rubeljéből (mintegy 250 milliárd dollár) több mint 33 százalék ment a szociális kiadásokra - elsősorban a nyugdíjakra - , és 32,5 százalék a védelmi és biztonsági célokra. Idén a 265 milliárd dollárnak megfelelő kiadások 35 százalékát, mintegy 100 milliárd dollárt költenek a katonai és biztonsági területre.

A helyzetet tovább súlyosbítja a rubel értékvesztése, a magas infláció. A költségvetést ilyen körülmények közepette csak a katonai kiadások csökkentésével és/vagy a nyugdíjkorhatár emelésével (jelenleg nőknél 55, férfiaknál 60 év) lehet megmenteni. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter - aki a szerinte a gazdaságra elviselhetetlen terhet jelentő fegyverkezési program elleni tiltakozásul mondott le -, még egy fontos feltételt jelölt meg a válságból való kijutáshoz - a viszony rendezését az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. A Kremlhez közel álló források szerint azonban sem erre, sem a katonai és szociális kiadások csökkentésére nincs esély, mert ezek mindegyik Putyin elnök politikájának alapelemeit ásná alá.