Politikai instabilitás, akadozó kereskedelem, az egekbe szökő infláció, ezek a jelenségek egyre inkább egy feltörekvő országéhoz teszik hasonlóvá Nagy Britannia gazdaságát, semmint egy fejlettéhez - írták elemzésükben a dán Saxo Bank szakértői a CNBC tudósítása szerint. A Bank of England a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ország gazdasága a pénzügyi válság óta nem látott hosszúságú recesszióba süllyed a negyedik negyedévben, GDP-je 2,1 százalékkal is zsugorodhat. Eközben az infláció októberben 13 százalékra is ugorhat.
Ami ennél is aggasztóbb, a jegybank szerint ebből nem lesz gyors talpra állás és a szigetország GDP-je mintegy 1,75 százalékkal a jelenlegi szint alatt maradhat egészen 2025 közepéig.
Eközben szeptember 5-ig fogják csak beiktatni az új miniszterelnököt, a Downing Street 10 kulcsaiért azonban még mindig folyik a küzdelem a két konzervatív jelölt, Liz Truss és Rishi Sunak között. Eközben az országban soha nem látott mértékű megélhetési válság bontakozott ki, és az életszínvonal meredeken zuhan.
Európa többi országához hasonlóan masszívan emelkedik az energia ára, októberben az energiaár-sapka 70 százalékkal kerül magasabbra, ami britek millióit taszítja majd szegénységbe úgy, hogy jövőre további áremelkedés várható. Eközben az országban komolyan akadozik a kereskedelem a brexit és a Covid utóhatásaként.
Már majdnem feltörekvő kategóriába csúszott
Az egyetlen dolog, ami ahhoz, hiányzik, hogy az ország igazi feltörekvő piaci karakterisztikával bírjon, az egy devizaválság. Az angol font egyelőre jól tartja magát a gazdasági nehézségek ellenére is - írta Christopher Dembik, a Saxo Bank vezető makroelemzője. A font alig 0,7 százalékkal esett a múlt héten az euróval és 1,5 százalékkal a dollárral szemben. Most, hogy túlélte a brexit okozta bizonytalanságot, nem is nagyon látni, mitől gyengülne tovább jelentősen a brit deviza.
Ezen kívül azonban
minden arra utal, hogy további komoly nehézségek várnak a szigetországra.
Például egy év alatt közel 20 százalékkal esett júliusban az újautó-eladások száma, olyan szintre, amire utoljára a 70-es években volt példa. Dembik is osztja a Bank of England véleményét, amely szerint a recesszió hosszú lesz és mély és nehezen fog belőle talpra állni a brit gazdaság. Amit a brexit nem intézett el, azt befejezte a Covid és az infláció - tette hozzá.
Az egyetlen reménysugár az, hogy a Bank of England várható szeptemberi, zsinórban hetedik kamatemelése az utolsó is lehet egyben. A munkaerőpiacon kívül ugyanis már vannak olyan jelek, amelyek az infláció enyhülésére utalnak, s eközben a hosszú recesszió réme fékezésre késztetheti a jegybankot. Azonban a mostani válságnak hosszabb távú következményei is lehetnek.
Elkeseredett generáció
Képzeljék csak el azt a friss diplomást, aki 2009/2010-ben lépett a munkaerő piacra, s akinek akkor azt mondták, az csak egy egyszeri összeomlás volt. Ők most 30-as éveik elején járnak és még egyszer olyan válságot élnek át, ami állítólag csak egyszer van egy ember életében. Olyan gazdasági környezetben élnek, ahol a bérek nyomottak, a lakhatási lehetőségekben nincs előrelépés, két évet kellett lezárásokban tölteniük, hatalmasak az energiaszámlák és most itt egy hosszú recesszió is. Ez csak még több szegénységhez és elkeseredettséghez vezet - mondta Dembik.
A Bank of England előrejelzése szerint a háztartások elkölthető adózás utáni reáljövedelme 3,7 százalékkal fog esni 2022-ben és 2023-ban. A legnagyobb romlást a legszegényebb háztartások szenvedik majd el, sőt, az IMF becslései szerint az Egyesült Királyság legszegényebb családjai azok, akiket a legsúlyosabban érint majd Európában a megélhetési költségek növekedése.