Ennek keretében Finnország havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot, juttatna egy "reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak" - jelentette be csütörtökön a finn szociális és egészségügyi minisztérium.

A társadalmi kísérlet a tavaly hivatalba lépett miniszterelnök, Juha Sipilä egyik választási ígéretét képezte, aki a szociális juttatások rendszerének egyszerűsödését és a munkaerőpiac élénkülését várja az intézkedéstől.

Hanna Mäntylä, szociális és egészségügyi tárca vezetője elmondta, hogy szeptember kilencedikéig felmérést végeznek a törvénytervezetről, amelynek értelmében jövőre kétezer, munkaképes korú lakos kötelezően részt venne az alapjövedelem juttatásának hatásait vizsgáló kísérletben. A mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem egyesek szerint egy csapásra felszámolná a szegénységet és a munkanélküliséget, mások szerint a lustaság melegágya.

A szociális kísérlet részeként azonban egy kontrollcsoportot is kialakítanának, amely az alapjövedelemben részesülőkhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberekből állna, ők azonban nem élvezhetik a juttatást.

Az alapjövedelem támogatói szerint egy jóléti államnak minden állampolgára számára megfelelő életszínvonalat kellene biztosítania, míg ellenzők úgy látják, hogy a feltétel nélküli jövedelem nem ösztönzi az embereket a munkavállalásra. Juha Sipilä miniszterelnök azonban úgy véli, hogy az alapjövedelem bevezetése növelné a vállalkozási hajlandóságot.

A lépéssel Finnország lehet az első európai ország, amelyik nemzeti szinten visz véghez hasonló kísérletet. Június elején a svájci választópolgárok túlnyomó többsége, egész pontosan 76,9 százaléka utasította el a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. Ha az igenek kerültek volna többségbe, az alapjövedelem törvénybe iktatása után minden felnőtt svájci állampolgárnak feltétel nélkül járt volna havi 2500 svájci frank (nagyjából 704 ezer forint), a gyerekek pedig 625 frankot kaptak volna.