Lázas előkészítő munka folyik az ECB mindhárom igazgatóságán, a piaci műveletekért, illetve a döntések jogi és közgazdasági megalapozásáért felelős részlegeken, miután a bank döntéshozói elszánták magukat arra, hogy bevetik a monetáris enyhítés szokatlan fegyvereit az eurózóna lassú növekedése és a túl alacsony infláció ellen - jelentette a Financial Times és a Wall Street Journal. A támadás muníciója széles skálán mozog - a kérdés csak az, mi lehet jogszerű az európai jegybank esetén és mi nem.

Az egyik lehetséges eszköz a negatív kamat alkalmazása. Ez azt jelentené, hogy kereskedelmi bankoknak fizetniük kellene azért, hogy az ECB-nél tarthassák a pénzüket. Emellett a bank elkezdhet eurózónás vállalati és államkötvényeket vásárolni. Ez utóbbi hasonlítana a leginkább az amerikai Fed rendkívüli monetáris enyhítési programjaira. Az európai jegybank jövő héten csütörtökön (április 3-án) tart kamatdöntő ülést - a márciusi hasonló tanácskozás után számos szakértő kifogásolta, hogy a döntéshozók halogatják a hatásos fellépést a növekedés serkentése érdekében.

Átváltozó héják

Nem merítettük ki a manőverezési lehetőségeinket - mondta a Wall Street Journalnak Erkki Laiikanen, a finn jegybank elnöke, az ECB monetáris tanácsának tagja. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tehetnek, első lehetőségként a negatív betéti kamatot említette. Emellett szóba kerülhet a bankok újabb hitelezése - az bank korábban hosszú távú alacsony kamatozású kölcsönnel (LTRO) tömködte ki a kereskedelmi bankokat -, továbbá az eszközvásárlás.

Még nagyobb fordulat azonban, hogy Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke is megváltoztatta korábban mereven elutasító véleményét a monetáris enyhítéssel kapcsolatban. Sok elemző szerint ő volt a fő oka annak, hogy az ECB eddig elzárkózott a radikális lépésekről. Most azt mondta egy interjúban, hogy a monetáris enyhítést nem tartja általában kizárhatónak.

Továbbra is mereven ragaszkodik ugyanakkor ahhoz, hogy ez, ha megtörténik, jogszerű legyen - utalt arra, hogy az ECB-nek nincs joga az eurózóna tagállamainak finanszírozására. Ha a övezet perifériáján lévő államok kötvényein túl német, francia és más állampapírokat is vásárolnának, az önmagában szerinte nem oldaná meg a problémát. Ezért előnyben részesítené a magánszektor eszközei - kötvényei, bizonyos fajta hitelei - vásárlását.

Unortodox Szlovákia

Jozef Makuch, a szlovák központi bank első embere, aki e minőségében szintén tagja az ECB döntéshozó testületének, kedden ugyancsak megerősítette, hogy a monetáris enyhítés lehetőségét mérlegelik. Az európai jegybank számos vezetője kész arra, hogy megfontoljon unortodox lépéseket a defláció megelőzése érdekében - tette hozzá.

Mario Draghi, a bank elnöke kevésbé egyértelműen fogalmazott, ám legutóbbi nyilatkozatában az alacsony infláció elleni harc fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy lassú áremelkedés fékezi a fogyasztók költekezését, megkurtítja a vállalatok profitját és a beruházások halogatására készteti a befektetőket. Mindent meg kell tennünk az árstabilitás érdekében - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ECB szoros figyelemmel kíséri az euró árfolyamának alakulását.

Elemzőket ez a megfogalmazás Draghi 2012. júliusi kijelentésére emlékezteti. Akkor arról beszélt, hogy az európai jegybanknak minden eszköze megvan az euró védelmére. Ezt követően anélkül, hogy az ECB egycentnyi államadósságot vásárolt volna, lábra kapott a déli eurótagországok kötvénypiaca.

Tenni kell valamit!

A piac azonban most nem reagált hevesen az ECB-elnök kijelentésére. Szakértők szerint a retorikai puhítás kevés lesz, a banknak tényleges lépéseket is tennie kell. Amerikai közgazdászok egy ideje már sürgetik az európai döntéshozókat, mert úgy vélik, hogy a világgazdaság fellendüléséhez szükség van az európai gazdaság megerősödésére is. A kívül állók úgy láthatják, hogy csak beszélnek az enyhítésről, de azt hiszem, közelebb vannak a tényleges beavatkozáshoz, mint ahogy az látszik - mondja a jelenlegi helyzetet elemezve Ken Wattret, a BNP Paribas elemzője.

A lehetőségek persze kockázatokat is hordoznak. A negatív kamattal járó költségeket például a kereskedelmi bankok elvileg átháríthatják ügyfeleikre. Liikanen ugyanakkor magabiztosnak látszik, mint mondja: az ő fejében már nem ellentmondásos megoldás ez az opció. A finn bankelnök arról is beszélt, hogy a döntéshozók tisztában vannak a monetáris enyhítés kockázatával, az infláció megugrásával. Bízzunk abban, hogy felgyorsul a gazdaság kilábalása, és visszavonhatjuk az ösztönzőket - mondja. Ez nem fog nehezünkre esni: a jegybankárok génjeiben van, hogy szívesebben emelik, mint csökkentik a kamatot.