Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen (képünkön) vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.

Kapcsolódó

A párt kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország "első számú" pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen. Marine Le Pen és apja, akik eddig is európai képviselők voltak, az osztrák FPÖ-vel, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárttal (PVV) kívánnak Brüsszelben euroszkeptikus koalíciót létrehozni.

Nem az FN győzelme az érdekes

Elemzők szerint nem annyira az FN győzelme az érdekes, arra ugyanis számítani lehetett, hanem a különbség, amellyel a szélsőjobboldali párt maga mögé utasította a hagyományos politikai pártokat. A jobboldal az eddigi 29 helyett csak 18-21 képviselőt küldhet az európai parlamentbe. A baloldal csak egy képviselői helyet vesztett, az eddigi 14 helyett 13 képviselője lesz Brüsszelben, a kormánypárt számára a két hónappal ezelőtti helyhatósági választások veresége után a kormánypolitika újabb választói megbüntetését jelenti a szavazás.

Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől. "Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.) Hozzátette: "Mi más tehet a köztársasági elnök egy ilyen súlyos vereség után?"

Ez sokk, egy földindulás

Franciaországban 2017-ben lesznek legközelebb választások, az FN-nek jelenleg csak két képviselője van a nemzetgyűlésben.  A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak.

"Ez a választás, meggyőződésem szerint, több mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól ... Ma este a távolmaradással, amely jelentős, és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmust fejeztek ki" - mondta Manuel Valls miniszterelnök rövid, súlyos hangvételű televíziós beszédében. Ugyanakkor hozzátette: "Bátorságról kell tanúbizonyságot tennünk, mert Franciaországnak folytatnia kell a reformokat".

A viszonylag rövid kampányban az FN sikeresen ragadta meg az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), Nicolas Sarkozy előző államfő pártja, pedig a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a népszerűtlen baloldallal szemben, ezt is sikeresen használta ki a szélsőjobboldal.
Franciaországban továbbra is stagnál a gazdaság, a munkanélküliség 10 százalékos, több mint 3,3 millió embert érint.

A 46 millió választásra jogosult Franciaországban élő uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról döntött. A választópolgárok 31 listára szavazhattak.