A rendőrség és a tüntetők összecsapásával végződött az a tegnap esti athéni demonstráció, amelyen szélsőbaloldali fiatalok adtak hangot az egy hónapos kormány tevékenységével szembeni elégedetlenségüknek - jelentette a BBC. Egy néhány tucatnyi politikai aktivistából álló csoport Molotov-koktélokkal és kövekkel hajigálta meg a felvonulásukat biztosító rendőröket.

Később autókat gyújtottak fel, betörték az útjukba kerülő boltok ablakait és megrongálták a buszmegállókat. A tüntetésen eredetileg 450-en vettek részt. Dühüket az szította fel, hogy a radikális baloldali Sziriza vezette kormány a hét elején megállapodott az EU-val és az IMF-fel az országnak nyújtott hitelprogram négyhavi meghosszabbításáról. Ezért cserébe választási ígéreteivel ellenkező reformlépéseket ígért.

Harminc nem

A kompromisszum a párton belül is súlyos nézeteltérésekhez vezetett - derült ki az athéni ekathimerini.com hírportál tudósításából. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök két napot adott magának arra, hogy eldöntse, beviszi-e a parlament elé a megállapodást jóváhagyásra. A kormány azzal indokolja a halogatást, hogy megvárják, amíg az eurótagországok törvényhozásai szavaznak a kérdésről.

Ciprasz azt követően bizonytalanodott el, hogy szerdán nem kevesebb mint 11 órán át tárgyalt pártja parlamenti frakciójával a kormány vállalásairól. Sok képviselő látja hasonlóan a kompromisszumot, mint az utcán randalírozó tüntetők, ezért a kormányfő kifejezett kérésére próbaszavazást tartottak. Ezen a Sziriza 149 képviselőjéből 30 utasította el a hét eleji megállapodást.

Három-négy nem?

Ez kellemetlen, mivel a Sziriza és jobboldali radikális koalíciós partnere, a Független Görögök együtt 162 képviselővel rendelkezik a 300 fős parlamentben, azaz elbukhat a javaslat. Alekosz Flamburarisz, a kormány tevékenységét koordináló tárca nélküli miniszter azt nyilatkozta a Meta TV-nek, hogy az éles helyzetben az országgyűlésben legfeljebb három-négy dezertőr Sziriza-képviselőre számítanak.

A kormányfő pénteken és a hét végén végigházalja pártja vezető testületeit, hogy megszerezze támogatásukat, miközben az ellenzék - amely egy hónappal ezelőtt még az ország élén állt - nyomást gyakorol rá. A jobbközép Új Demokrácia és a balközép Paszok egyaránt azt követeli, hogy vigyék be a parlament elé a hitelezőkkel kötött egyezséget.

Nem az IMF-nek

Eközben elkezdett hangosan ketyegni az első bomba az athéni pénzügyminisztérium trezorjában. Az Euro-munkacsoportra átkeresztelt EU-ECB-IMF trojka szakértői intenzíven tárgyalnak arról, hogyan lehetne pénzt találni Görögország vészesen közelgő első márciusi törlesztőrészletére. Flamburarisz kijelentette, hogy ha nem tudják összekaparni a pénzt, akkor két hónappal elhalaszthatják az IMF-nek járó 1,6 milliárd euró átutalását.

Összesen 7,27 milliárd eurót kell törlesztenie az országnak a tavasz első hónapjában, amelyből 4,6 milliárd euró kincstárjegy. Ezt jó eséllyel újabb papírok kibocsátásából finanszírozhatják, azaz továbbgörgethetik. Athén abban látná a megoldást, hogy a donorok felemeljék a kincstárjegy-kibocsátás 15 milliárd eurós plafonját, ám az Európai Központi Bank nem hajlandó erre, mert el akarja kerülni, hogy a görög pénzintézetek az európai jegybanktól szerzett forrásukból görög állampapírokat vásároljanak, s ezzel közvetve az ECB pénzéből finanszírozzák a kormányt. Erre ugyanis nem hatalmazták fel a bankot az eurótagállamok kormányai.