Hiába lassult az elmúlt időszakban az emberiség gyarapodása az évenkénti 1,24 százalékról 1,18 százalékra, még így is évente 83 millióval nő a Föld lakossága. Mindez persze exponenciálisan nő, így 15 éven belül újabb egymilliárddal több ember él majd a bolygónkon, elérve 2030-ra a 8,5 milliárd, 2050-re a 9,7 milliárd, 2100-ra pedig a 11,2 milliárd főt - olvasható az ENSZ összefoglalójában.

A gyarapodás nem lesz egységes világszerte, az új lakosság fele 2050-ig Afrikából származik majd. Érdekesség, hogy a fekete kontinens lakossága egyelőre 2,5 százalékkal nő évente, ám az ENSZ előrejelzése szerint ez is jelentősen csökken az évszázad végére, megközelítve a 0,5 százalékot. Ez azonban még így is elég lesz ahhoz, hogy 2100-ra Afrika lakossága a Föld össznépességén belül elérje a 39 százalékot, miközben Ázsiáé 44 százalék lesz. Jelenleg Európában a Föld lakosságának 10 százaléka él (738 millió fő a 7,3 milliárdból), ez 2100-ra ez 5,7 százalékra csökken (646 millió a 11,2 milliárdból).

Így fogy el Magyarország

Az ENSZ szerint mindössze 48 ország lakossága csökken 2050-ig, közte csak 11 olyan ország lesz, amelynek 15 százaléknál is nagyobb mértékben. A rossz hír, hogy ez utóbbi listában Magyarország is szerepel Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Japán, Lettország, Litvánia, Moldávia, Románia, Szerbia és Ukrajna mellett.

Az előrejelzés elkeserítő: amíg 1950-ben 9,3 millióan éltek Magyarországon és 2015-ben pedig 9,8 millióan, addig ez folyamatosan csökken a jövőben, hiszen 2050-re már csak 8,3 millió, 2100-ra pedig 6,5 millió lakost prognosztizál a világszervezet, amelynek ráadásul 47 százaléka 60 év feletti lesz. Cserébe viszont a 85,8 évre nő az átlagos élethossz.

Mindenki városokba költözik

Az elkövetkező években azonban nemcsak a lakosság számának növekedése rendezi át a világképet, hanem annak életmódja is - derül ki az ENSZ egy másik jelentéséből, amely a városi lakosság térnyerésével foglalkozik. Eszerint miközben jelenleg az emberiség 54 százaléka lakik városi térségekben, addig 2050-re ez 66 százalékra nő.

Jelenleg Észak-Amerika a leginkább urbanizálódott térség, ott 82 százalék él városokban. Az amerikai kontinens többi része 80 százalékot hoz, Európa 73 százalékot (itt is vannak szabályt erősítő kivételek: Belgiumban például a lakosság 98, Hollandiában 90 százalék él városokban), míg Afrika és Ázsia jelenti egyelőre az ellenpólust 40, illetve 48 százalékkal. A változást azonban ez az utóbbi két terület okozza, ahol a közeljövőben várhatóan teljesen átalakult az életmód és 2050-re már a lakosság 56, illetve 64 százaléka inkább a városokat fogja választani.

Az ENSZ adatai szerint Magyarországon 2014-ben 7 millió embert élt a városokban, míg 2050-ben 7,3 millió lesz majd. Bár ez nem jelent nagyon számbeli növekedést, a lakosságszám jókora visszaesése miatt a jelenlegi 71 százalékos arány 82 százalékra növekszik.

A városba költözés folyamata nem új trend, az utóbbi évtizedekben világszerte egyre inkább csökkent a vidéki lakosság száma, amivel párhuzamosan folyamatosan nőtt a városié: ez utóbbi 1950 még csak 746 millió volt, 2014-ben már 3,9 milliárd, míg 2050-re elérheti a 6,3 milliárdot. Bár arányaiban Ázsiában a lakosság viszonylag kevés százaléka lakik a városokban, mégis a világ városi lakosságának 53 százaléka itt él.

Az ENSZ adataiból az is kiderül, hogy 2050-ig az urbanizálódó lakosság harmada három országnak köszönhető. Indiában ugyanis 404, Kínában 292, Nigériában pedig 212 millióan költözhetnek a városokba. Az adatok annyiban nem meglepőek, hogy jelenleg éppen Indiában (857 millió) és Kínában (635 millió) élnek a legtöbben vidéken, sőt ez a két ország adja a világ vidéki lakosságának 45 százalékát.

Ugyanakkor a városiasodásban is éppen ez a két ország vezet: Kínának 758 millió lakosa él nagyobb településeken, Indiának pedig 410 millió. Ez egyébként a világ városi lakosságának mintegy 30 százalékát adja, ám hozzájuk sorolva még öt országot (USA: 263 millió, Brazília: 173 millió, Indonézia: 134 millió, Japán: 118 millió és Oroszország: 105 millió), akkor már a világ városban élő lakosságának több mint fele kijön.

Megavárosok jelentik a jövőt?

Az utóbbi idők trendje az is, hogy az emberek egyre nagyobb városokba költöznek, így mára hatalmas települések jöttek létre. Jó példa erre az agglomerációjával 38 millióra hízott Tokió, a 25 milliós Delhi, a 23 milliós Sanghaj, vagy az egyaránt 21 millió lakosú Mexikóváros, Mumbai és Sao Paulo.

A legtöbb nagyváros - nem meglepő módon - Kínában található: az országban hat darab 10 millió feletti és további tíz 5-10 millió fő közötti település van. A prognózis szerint 2030-ra ezek a számok legalább egy új 10 millió feletti és hat további 5-10 millió fős várossal fognak bővülni. Indiában várhatóan négy olyan új város lesz, amely 2030-ra eléri a 10 millió főt: Ahmadábád, Bengaluru, Csennai és Haidarábád. Ázsiában ezen kívül további 7 város érheti el a tízmilliós határt, míg további 11 település mehet 5 millió fölé.