Sajtótájékoztatóján a román biztos újságírói kérdésre válaszolva rendkívül fontosnak nevezte a jogállamiság és az európai értékek védelmét, ugyanakkor elmondta, véleménye szerint "nem az állampolgárokat kellene büntetni a tagállami kormányok magatartása miatt".

Ha a források elosztását 2020 után mégis feltételekhez kötnék, annak akkor sem csak a kohéziós pénzeket, hanem az uniós költségvetés egészét kellene érintenie - közölte Cretu az Európai Bizottság friss kohéziós jelentésének brüsszeli bemutatásakor.

A dokumentumban rámutattak: bár a közberuházások szintje még mindig nem éri el a válság előtti szintet, az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, amelyben az unió kohéziós politikája kiemelkedően fontos szerepet játszott.

Mint írták, 2015 óta ismét szűkül a szakadék a gazdagabb és a szegényebb tagországok, illetve régiók között az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tizenkét tagállamban az egy főre jutó GDP 2006-ban még az EU-s átlag 54 százaléka volt, mára viszont ez 67 százalékra nőtt.

A kohéziós politika a bizottság háromévente közzétett értékelése szerint 2007 és 2013 között közvetlenül 1,2 millió munkahelyet teremtett az "új" tagállamokban. Kiemelték emellett azt is, hogy átlagosan az állami tőkeberuházások 8,5 százalékát adják az uniós kohéziós források az EU-ban, azonban egyes országokban, köztük Magyarországon ez a szám az 50 százalékot is meghaladja.