A koronavírus kezdetben gyorsuló ütemben terjed, ahol a járvány felüti fejét, amit a szakemberek azzal magyaráznak, hogy a fertőzöttek akkor is fertőznek, ha különben tünetmentesek, és csak a fertőzés átadása után jelentkeznek náluk a fertőzés tünetei. A betegség tehát nagyon alattomosan terjed, ezért a karantén, a rendezvények betiltása, elhalasztása, a templomok, iskolák, egyetemek, uszodák bezárása lehet az egyik kézenfekvő válasz - derül ki Tóth István János, a CRCB igazgatója elemzéséből, ami a G7-en jelent meg.
Minden más tényezőt adottnak véve minél kevesebb emberrel érintkeznek személyesen egy ország polgárai, annál lassabban terjed abban az országban a járvány. Ha az emberek fegyelmezettek, betartják az előírásokat (mert bíznak az állami intézményekben), akkor magatartásuk nagymértékben tudja csökkenteni a járvány terjedési sebességét.
Jó hír, hogy a kormányzatok és a lakosság közös erőfeszítéseinek eredményeként idővel a járvány gyorsuló növekedési üteme lassanként leáll, és egyre mérséklődő növekedésbe fordul. A fordulópont éppen a járvány közepén történik, ezért ekkor a járvány éppen a felénél fog tartani az adott országban. Elméletileg ezután körülbelül ugyanannyian fognak megfertőződni, mint a fordulópont előtt, és a járvány még ugyanannyi ideig fog tartani, mint ameddig idáig tartott.
Kritikus az időpont
A száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárvány idején az USA-ban szerzett tapasztalatok igazolják, hogy a társadalmi távolságtartást eredményező megoldások, a tömegrendezvények betiltása, az iskolák, templomok bezárása nélkülözhetetlen szerepet játszik a védekezésben, de legalább ennyire fontos, a gyors fellépés is. Egy tudományos tanulmányban a szerzők két város, Philadelphia és St. Louis vezetésének a spanyolnátha-járványra adott válaszait hasonlították össze.
Míg Philadelphiában csak két héttel az első esetek megjelenése után mertek döntést hozni a tömegrendezvények, összejövetelek betiltásáról, az iskolák, a templomok és a színházak bezárásáról, addig St. Louisban az első esetek megjelenése után pár nappal meghozták ezeket a döntéseket. Ez a különbség megdöbbentő hatást gyakorolt a két városban a járvány halálozási rátájára. Philadelphiában lakosságarányosan sokkal többen haltak meg, mint St. Louisban.
Végül a G7 cikkírója úgy véli, érdemes reflektálni a magyar helyzetre is. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal karácsony táján 150 milliárd forintos keretösszeggel írt alá szerződést kormányzati propagandára. Aztán március 9-én kiderült, hogy a kormány külön forrásként több mint 8 milliárd forintot biztosít a koronavírus elleni védekezéshez. Talán érdemes lenne megfontolni, hogy a szóban forgó összegek felhasználása fordítva történjen.