Hétfőn egyeztet egymással Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök az ukrajnai konfliktus kezeléséről. Az Egyesült Államok és szövetségesei készek felajánlani, hogy ha az oroszok is vállalják, akkor korlátozzák a térségben a rakétatelepítéseket, -rendszerek kiépítését, valamint hajlandók a hadgyakorlatok számának visszaszorítására is. De Washington nem hajlandó tárgyalni az amerikai csapatok telepítésének vagy a térségbeli NATO-országokban állomásozó amerikai haderő nagyságának korlátozásáról - tudta meg a Reuters.

Joe Biden amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak súlyos gazdasági következményekkel kell szembenéznie, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök inváziót indítana Ukrajnában. Amerikai tisztviselők szombaton további részleteket közöltek az esetlegesen bevezetendő szankciókról.

Kapcsolódó

Az egyik korlátozás - ahogyan azt egy, a tervet ismerő forrás leírta - kritikus orosz ipari ágazatokat célozhatna, beleértve a védelmi és polgári repülést, és óhatatlanul érintené Oroszország csúcstechnológiai ambícióit, például a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítástechnika, vagy akár a szórakoztató elektronika területén.

A genfi tárgyalások, amelyeket a jövő héten további ülések követnek Brüsszelben és Bécsben, a konfliktus enyhítését célozzák. A Kreml több tízezer katonát vonultatott fel az ukrán határ mentén, ami miatt erősödnek a félelmek, hogy Oroszország egy invázióra készül. 

Továbbra sem volt világos, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei tudnak-e engedményeket elérni a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Putyin a NATO keleti terjeszkedésének befejezését és biztonsági garanciákat akar, ami az Egyesült Államok szerint elfogadhatatlan. Washington szerint ettől még néhány más területen lehetőség van a megegyezésre.

Oroszország azt mondja, hogy fenyegetve érzi magát attól, hogy az Egyesült Államok támadó rakétarendszereket telepítene Ukrajnába, annak ellenére, hogy Biden biztosította Putyint, hogy nem áll szándékában ilyet tenni.

"Ez tehát egy olyan terület, ahol talán sikerülhet megegyezésre jutnunk, ha Oroszország hajlandó a kölcsönös kötelezettségvállalásra" - mondta a tisztviselő. Az Egyesült Államok szintén hajlandó megvitatni a hadgyakorlatok mindkét fél általi korlátozását.

Washington nyitott egy szélesebb körű megbeszélésre a rakétarendszerek telepítéséről a kelet-európai térségben. 2019-ben Donald Trump volt elnök kilépett az 1987-es amerikai-orosz közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, azzal vádolva Moszkvát, hogy megsértette a megállapodást.

Ha viszont nem sikerül akár ezen egyezményen keresztül megállapodni a rakétarendszerek telepítéséről, vagy nem sikerül enyhülést elérni az ukrán konfliktusban, akkor az USA és európai szövetségesei azonnal szigorú szankciókat vezethetnek be, amennyiben a Kreml katonai lépésekről dönt. 

Oroszországot az exportellenőrzés szempontjából legkorlátozóbb országok csoportjába vehetik fel, Kubával, Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával együtt. Ezek az intézkedések a külföldön gyártott termékek exportját is korlátozhatják, ha azok egy meghatározott százalékos aránynál nagyobb mértékben tartalmaznak amerikai tartalmú termékeket.

Ezenkívül megfontolás tárgyát képezi az amerikai joghatóság gyakorlása a Huawei kínai távközlési vállalat esetében alkalmazott Foreign Direct Product Rule révén az amerikai szoftverrel vagy technológiával tervezett, illetve amerikai berendezések felhasználásával gyártott valamennyi mikroelektronikai termék Oroszországba irányuló exportjára. Az informatikai hardware-fejlesztésekben gyengén teljesítő Oroszországnak ez súlyos érvágás lehet.