"Eljött az ideje, hogy a NATO és az Egyesült Államok vezetői nyilvánosan kimondják, amit már rég megtettek egymás között: a jelenlegi magyar kormány cselekedetei mind otthon, mind Ukrajnával kapcsolatban ellentétesek a NATO iránti elkötelezettségükkel és nem viszonozzák az Egyesült Államok elkötelezettségét Magyarország iránt" - vélekedett Scott Cullinane, aki 2014-től 2018-ig volt az Egyesült Államok képviselőházának európai, eurázsiai és az újonnan feltűnő fenyegetéseket vizsgáló külügyi albizottságának vezető tagja a Washington Examinerben megjelent elemzésében.

A szakértő annak kapcsán írt Magyarországról, hogy szerdán és csütörtökön a NATO tagállamok vezetői összegyűlnek Washingtonban, hogy a katonai szövetség megalakulásának 70. évfordulóját ünnepeljék meg. A szervezethez idén 20 éve csatlakozott hazánk is, a magyar kormány pedig az elmúlt években egyre gyakrabban emlegeti elköteleződését a szervezethez.

Kapcsolódó

A 2014-es walesi NATO-csúcson kitűzött cél szerint a tagállamoknak 2024-ig el kellene jutniuk oda, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát katonai kiadásokra fordítják. Magyarország ehhez konkrét programmal rendelkezik, a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv szerint haladva az ország célja, hogy már 2023-ra elérje a kitűzött célt. A 2019-es költségvetésben több mint 150 milliárd forintot fordítottak haderőfejlesztésre, új páncélozott csapatszállítók, helikopterek vételéről is döntöttek, de új páncélosokat is vásárol a honvédség. Sőt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatásakor arra is tettek egy vállalást, hogy a NATO-fejlesztések jegyében közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert szerezne be Budapest az Egyesült Államoktól.

Viszont Cullinane nem is a katonai fejlesztéseket vitatja el Magyarországtól, hanem abból a szempontból vizsgálja az elköteleződését, hogy az Észak-atlanti Szerződésben, mely megalapozza a szövetséget, a preambulum második pontjában le van szögezve, hogy a szervezet "a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elvein alapul." Valamint fontos elem az is, "hogy a résztvevők elkötelezik magukat a független intézmények megerősítésében." Viszont a Freedom House 2010 óta készült, valamint az USA külügyminisztériumának legfrissebb országjelentése is a demokratikus intézmények helyzetének romlását állapította meg, a média kisajátítását kritizálta, ezért Magyarországot a részben szabad, vagy nem szabad kategóriákba sorolják.

Hovatovább, Magyarország NATO-ban mutatott viselkedése is problematikus Cullinane meglátása szerint: a 2017-ben elfogadott új ukrán oktatási törvény miatt Budapest blokkolja a katonai szövetség és Kijev hatékony együttműködését. A magyarok által vitatott jogszabály az ötödik osztálytól az ukrán nyelvet teszi kötelezővé a diákok számára, utána az anyanyelvi oktatásukra csak fakultatív lehetőség van, ami a kormány szerint csorbítja a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. A szakértő úgy látja, hogy ez egy a NATO-tól teljesen független vita, az Orbán Viktor vezette kormány még is a szervezetet használja fel zsarolásra, ami kifejezi, hogy Budapestnek fontosabbak a saját érdekei, mint a szövetségesei. Mindezt teszi egy olyan helyzetben, amikor Ukrajna területi integritását fenyegeti Oroszország.

"A magyar állammal fennálló probléma nyilvános megvitatása nem csökkenti az Egyesült Államok felelősségét az 5. cikkely érvényesítésében (ez a NATO alapját jelentő, ha egy tagállamot megtámadnak, akkor az összes szövetséges országot támadják meg elv - a szerk.). Éppen ellenkezőleg, ezzel elkezdődhet egy megkésett, de szükséges és késedelmes vita az Egyesült Államok által bevetendő diplomáciai és külpolitikai eszközökről, hogy segítsen Magyarországnak újra teljes mértékben szabaddá válni, olyanná, mint amilyen akkor volt, mint amikor a NATO-hoz csatlakozott 20 évvel ezelőtt" - foglalja össze véleményét a szükséges lépésekről.