A hét végi sorsdöntő görögországi választások előtt felgyorsult a tőkekivonás az országból. A naponta távozó betétek nagysága közelebb került a 100-500 millió eurós sáv felső határához - mondta egy neve elhallgatását kérő bankár a Bloombergnek. Egyik kollégája ugyanakkor arról számolt be, hogy a hét elején 700 millióra ment fel ez az összeg, piaci pletykák szerint pedig a nagybankok esetén 500-800 milliós, a kisebbeknél 10-30 milliós veszteséggel számolhatunk. Az athéni központi bank nem kommentálja a híreket.

Görög magánszemélyek és vállalatok összesen 72 milliárd eurót "menthettek ki" országuk pénzintézeteiből az adósságválság 2009. őszi kirobbanása óta, attól tartva, hogy ha Görögország kilép az eurózónából, akkor az Európai Központi Bank nem finanszírozza tovább a bankokat, következésképpen vagy fizetésképtelenné válnak, vagy az euróhoz képest 60 százalékkal leértékelődő drachmában fizethetik csak ki pénzüket. Az athéni Kathimerini című lap - meg nem nevezett forrásra alapozott - híre szerint csak májusban hatmilliárd euró távozott az országból.

Kapcsolódó

Nincs gáz

Közben a Financial Times arról tudósított, hogy nem tud felvenni 120 millió euró hitelt a görög bankoktól a Depa, az állami kézben lévő görög gázszolgáltató, hogy kifizesse szállítója, a Gazprom számláit. A cég az energiahordozó 80 százalékát Oroszországtól vásárolja. A nehéz helyzetet a masszív lánctartozás idézi elő: a Depa fő vevője, a görög elektromos hálózatot üzemeltető Laghe nem tudja behajtani a pénzt csődbe hanyatló vállalati ügyfeleitől, illetve a számláikat késedelmesen fizető magánfogyasztóktól, ezért nem tud fizetni a Depának az áramtermelésre felhasznált gázért.

Az erőműveket üzemeltető PPC a helyzet romlására számítva leállította gáztüzelésű egységeit, és immáron csak a helyben bányászott szenet felhasználó blokkokat működteti. A pénzhiány kiütötte az egészségügyi rendszert: az emberek kénytelenek kifizetni a gyógyszerek teljes árát, illetve egyes esetekben már az állami kórházak kezeléséért is fizetniük kell, mert az egészségügyi rendszer nem tudja törleszteni hátralékait. Ez egyben vészhelyzetet idéz elő a gyógyszergyártóknál is, amelyek az EU illetékes biztosához írt levelükben több tízmillió eurós rendkívüli uniós támogatást kértek.

Bármi megtörténhet

A görög választási szabályok szerint ugyan a szavazás előtt két héttel lehet nyilvánosságra hozni az utolsó közvélemény-kutatási eredményeket, ám a pártok belső felméréseiből a hét végén kiszivárgott adatok szerint a paktumpárti konzervatív Új Demokrácia két-három százalékponttal vezet az egyezményt elutasító, radikális baloldali Sziriza előtt. A két párt elviszi a szavazatok több mint felét.

Az utóbbit vezető Alekszisz Ciprasz tegnapi interjújában elismételte, hogy szerintük az EU nem hagyja kiesni az eurózónából Görögországot, de elmondása szerint van vészforgatókönyvük arra az esetre is, ha ez megtörténne. Ciprasz erkölcstelennek minősítette pártjának azt a képviselő-jelöltjét, aki a hét elején kilépett, mondván: a Sziriza szürreális, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő pozíciót foglal el, ezért ha csak egy órára kormányra kerülne, az katasztrofális hatással járna Görögországra.

Az EU-nak is vannak forgatókönyvei

Az európai vezetés felől ellentmondó jelzések érkeznek. A piacok tegnap idegesen reagáltak arra, hogy az Európai Bizottság szóvivője lényegében elismerte: készülnek forgatókönyvek arra az esetre, ha le kellene bonyolítani Görögország kilépését az eurózónából. Olivier Bally azt mondta: hetek óta foglalkoznak azokkal a spekulatív lehetőséggel, hogy egy eurózóna tag elhagyja az övezetet.

Egy ilyen helyzetben vissza kellene állítani a határellenőrzést, hogy megelőzzék az euró kimentését az országból. Bailly ugyanakkor azt állította, hogy erre lépésre nem kerülhet sor gazdasági okok miatt. Csak nagyon speciális biztonsági megfontolások esetén léptetnének érvénybe drákói intézkedéseket.

A Financial Times Deutschland ugyanakkor arról írt, hogy az unió vezetői a görög segélycsomag enyhítésének feltételein gondolkodnak, ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy a választások után felálló új kormány képtelen lesz tartani a korábbi menetrendet. Az állami bevételek a politikai bizonytalanság erősödésével április óta elapadtak, a költségvetési hiány helyi források szerint az év első öt hónapjában elérte a GDP 4,5 százalékát, 10,8 milliárd eurót, ami 400 millióval több a tervezettnél.

Piaci hírek szerint meg nem nevezett források szerint Görögország számláin 2 milliárd euró van, ami az állam működését július 20-ig biztosítja.