Hagyja-e Donald Trump, hogy Magyarország következmények nélkül megússza a tudomány szabadsága elleni támadását - e kérdés köré szőtte a CEU-ügyről szóló cikkét a Washington Post. Az írás egy szinte elképzelhetetlen helyzet leírásával kezdődik.
Képzeljük el ahogy egy külföldi vezető, aki egy az USA-val szövetséges ország élén áll, elképesztő sajtókampányt indít egy olyan egyetem ellen, amelyet egy amerikai filantróp alapított. Helytelenül azt állítja, hogy az intézmény csal, egyik minisztere hamisan nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva érvel a bezárása mellett.
Kapcsolódó
A vezetőt támogató média nyílt támadást intéz a filantróppal szemben, majd az illető áttol a parlamenten egy törvényt, amely általános, minden hasonló felsőoktatási intézményre vonatkozó szabálynak álcázva célozza meg az adott egyetemet. Az illető ugyanakkor nem aggódik amiatt, hogy az USA fel fog lépni vele szemben az ügy miatt, mert úgy véli, vannak amerikai politikusok, akik támogatják.
Hihetetlen, de megtörtént
Mindez sokkolóan hangzik? - teszi fel a kérdést a lap az olvasóinak. Nos, mindez megtörtént - adja meg a választ. A héten Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke elfogadtatott egy törvényt a magyar parlamenttel, amely felszámolná a Közép-Európai Egyetem függetlenségét, sőt végül be is záratná az intézmény.
A CEU-t több mint negyedszázada alapított egy csoport antikommunista értelmiségi. A finanszírozásról Soros György amerikai filantróp gondoskodott. Az intézmény egyik jellemzője, hogy nagyon sokszínű nemzetközi hallgatóságot vonz - főként a volt szovjet blokk országaiból -, másik ismérve, hogy elismerten magas színvonalú oktatást nyújt.
Gyanús tevékenység
A Washington Post ezután részletezi az elmúlt két hét eseményeit. A lap szerint Orbán nacionalista, egyre illiberálisabb Magyarországán a nyílt társadalom eszméje - amelyet a CEU magáénak vall - támadásnak minősül, a kritikus gondolkodás - amely szintén az egyetem sajátja - gyanús tevékenység. Az, hogy Nobel-díjas tudósok állnak ki az intézmény mellett, elfogadhatatlan külföldi beavatkozás a magyar belügyekbe.
Orbán követői azonban jól ismerik azt a taktikát, amit kedvenc kormányfőjük az egyetem elleni fellépésével is követ. Dühítsd fel az embereket, kelts gyűlöletet bennük valamilyen üggyel összefüggésben, úgy, hogy eltúlzod a vele kapcsolatos esetleges veszélyt és a dolog jelentőségét, majd jelents be egy drámai "megoldást" problémára, amivel kiszolgálod a politikai bázisod igényeit.
Orbán ugyanezt tette a szíriai bevándorlók ügyében, akik ugyan két éve nagyon sokan érkeztek, de egyikük sem akart Magyarországon maradni. Korábban a filozófusokkal szemben sikkasztási vád készült ugyanerre a kaptafára.
Üldözési mánia
A CEU elleni támadásban azonban van valami újdonság. Korábban egy az amerikai demokratikus értékeket, a szólásszabadságot képviselő, az USA támogatását élvező intézmény elleni támadás egységes elutasításban részesült volna az amerikai elit részéről. Mivel azonban Soros a Demokrata Pártot támogatja, a Republikánus Párt egy része a Sorossal kapcsolatos orosz-iráni-magyar nacionalista üldözési mánia hatása alá került.
Egyes kongresszusi képviselők és a populista média meg van győződve arról, hogy az autokratikus rezsimek keretei között működő független intézmények, tudomány és média "baloldaliak". A New York Post még arról is gyanakodva írt, hogy Soros alapítványa ifjú iráni demokratákat támogat.
Inspirációt adott
Ez a változás inspirálhatta Orbánt - a kevés európai vezető egyikét, aki nyíltan üdvözölte Trump elnökké választását - arra, hogy elindítsa kereszteshadjáratát a CEU ellen. Budapesten sokan úgy gondolják, hogy a támadás igazi célja, hogy tesztelje az új washingtoni adminisztrációt: Orbán ki akarja deríteni, hogy megúszhatja-e a bajusza összeakasztását az új amerikai vezetéssel.
Eddig csak a külügyminisztérium reagált, kifejezve "aggodalmát" az új törvény miatt. Ám a történet még csak most kezdődik. Orbánnak vannak barátai a Fehér Házban és a radikális jobboldali Breitbart média egyik kedvence.
A kongresszus számos tagja nagyon erősen elsötétített szemüvegen át nézi az USA politikai partnerségeit. Végül is ki fog derülni, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja-e a tudomány szabadságát vagy Trump megválasztása véget vetett ennek - zárul a Washington Post cikke.
Hosszú telefonok
Eközben egyre növekszik nyomás az Európai Néppárton (EPP), hogy zárja ki a soraiból a Fideszt a CEU-ügy miatt - írja a politico.eu. Kiszivárgott hírek szerint az EPP-t alkotó nemzeti pártok küldötteinek hét közepi tanácskozása feszült légkörben zajlott. Sok politikus, köztük a svéd Gunnar Hökmark arra figyelmeztette magyar kollégáit, hogy a pártcsoport nem tudja tovább tartani a hátát Orbán miatt.
Az embereknek elegük van - mondta az internetes portál egyik informátora. Elegük van, mert mindig megvédik Orbánt, és amikor eljön, hogy megmagyarázza a bizonyítványát, csak ront a dolgokon. Manfred Weber, az EPP vezetője arról számolt be, hogy intenzív telefonbeszélgetéseket folytatott a magyar miniszterelnökkel.
Menthetetlen a srác
Európai parlamenti források szerint az EPP-ben egyre többen - a belgák, a hollandok, a luxemburgiak, a svédek, a finnek és a németek egy része - azt akarják, hogy dobják ki a képviselőcsoportból a Fideszt. Ők azok, akik megelégelték az elmúlt hét év egymást követő ügyeit. Hökmark úgy gondolja, hogy Orbán fellépése az oktatással szemben elfogadhatatlan. Szerinte a Fidesz fő problémája maga a miniszterelnök, aki menthetetlen.
Ugyanakkor sokan vannak az EPP-ben akik úgy vélik, hogy a képviselőcsoport még nem készült fel a Fidesz 11 tagú blokkjának elvesztésére. Végül is 98 százalékban támogatták az EPP kezdeményezéseit, még a németeknél is megbízhatóbban nyomogatták a gombot. A magyar képviselők egyike világossá tette, hogy nem szándékoznak önként távozni a frakcióból.
Majd meglátják
A vita eredőjét Hökmark fogalmazta meg (másokkal egyetértésben). Meg kell várni, hogy milyen következtetésre jut a magyar CEU-törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság. A testület április második hetében foglal állást arról, hogy a jogszabály megfelel-e az uniós szabályoknak és a jog uralma követelményének.
A következő hetekben még egy európai parlamenti vita is lesz az ügyben. Mindezek eredményeként, illetve a magyar kormány válaszaiból kiderül, hogy Magyarországon biztosítják-e a tudomány és gondolkodás sokszínűségének szabadságát vagy sem.