Ha Mario Draghit, az Európai Központi Bank (ECB) elnökét megkérdeznék az Európai Parlament monetáris bizottságában, hogy a bank mikor kezdi meg monetáris politikája szigorítását, visszakérdezhet: hol van az infláció? Az ECB ugyanis évek óta igyekszik feltornászni a gazdaságilag racionális, néhány százalékos szintre a pénzromlás ütemét - kezdi cikkét a Bloomberg.

Várakozások szerint a napokban megjelenő gazdasági mutatók kiválóak lesznek. Az munkanélküliségi ráta 2009 óta nem látott mélypontra süllyedhet, a gazdasági aktivitás élénkülését jelző beszerzési menedzserindex hatéves csúcsra mehet fel. A szakértők egyelőre nem találják a választ arra, hogy az infláció élénkülése miért késik.

Kapcsolódó

A héten megjelenő inflációs adat várhatóan csupán 1,5 százalék lesz, miközben a változékony élelmiszer- és üzemanyagáraktól megtisztított maginfláció egy százalékra lassul.

Hosszas magyarázkodás

Más szóval az ECB-nek a nulla kamattal és a pénznyomtatással (azaz a több tíz milliárd eurós kötvényvásárlásokkal) sem sikerült olyan pályára terelni az eurózóna gazdaságát, amelynek természetes része a valamivel két százalék alatti inflációs ráta - ez az arány az ECB inflációs célja.

A Bloomberg előrejelzése szerint csak 2012-re megy fel a pénzromlás üteme 1,8 százalékra. Ezt megelőzően két évvel jár le Draghi elnöki mandátuma, ezért lehet, hogy a bankelnök az addig hátra lévő két évben folyamatosan magyarázni kényszerül majd, miért nem elég erős az infláció.

Draghi valószínűleg arról fog beszélni a parlamenti bizottság előtt, hogy a gazdaság javulása nem elég erőteljes ahhoz, hogy biztosítsa az önfenntartó infláció kialakulását - véli Philippe Gudin, a Barclays elemzője. Határozottan galambként fog viselkedni - ért egyet kollégájával Peter Rosenstreich, a Swissquote tanácsadó cég piaci stratégája.

Kis lépés hátra

Elvileg Draghi és az ECB segítségére siethetnének a béremelkedések, amelyek lendületet adhatnának az árak növekedésének is, ám egyelőre ennek nem sok jele. Szakértők csak a jövő év elején várnak változást ezen a téren, ugyanis az év végén járnak le olyan kollektív szerződések a munkaadók és a munkavállalók között, amelyek a következő hónapokra szabályozzák a bérek változását.

A szakértők azt találgatják, hogy az ECB monetáris tanácsa változtat-e a bank stratégiáján következő ülésén, június 8-án. A javuló gazdasági mutatókat látva sokan arra tippelnek, hogy a bank tehet egy kis lépést rendkívül laza monetáris politikája szigorítása felé. Például visszavonhatja azt az ígéretét, hogy ha kell tovább csökkenti a kamatokat.