Az erős kereslet, az olcsó hitelek és az alacsony nyersanyagárak által táplált évtizedes fellendülés után hatalmas vihar szakadt a német építőipar nyakába.
- A nyersanyagok jelenleg több mint 40 százalékkal drágábbak, mint a világjárvány előtt, ezzel Európa legnagyobb gazdasága az élen jár a drágulásban.
- A bajt csak tetézi az Európai Központi Bank infláció elleni küzdelme, amely során egymás után tíz alkalommal emelték meg az irányadó kamatokat. Ez természetesen a hitelköltségek növekedésén keresztül jelentősen visszafogja az új lakások iránti keresletet.
Mindezt úgy, hogy egyébként Németországban továbbra is hiány áll fenn a megfelelő lakásokból. Ennek eredménye pedig az lett, hogy a német lakáspiac a legrosszabbak közé került Európában – hívja fel a figyelmet a Financial Times elemzése.
A második negyedévben a német lakásárak éves szinten tíz százalékkal csökkentek, miközben a kiadott építési engedélyek száma régiós összehasonlításban a legnagyobb visszaesést mutatja. Októberben az építőipari vállalkozások 22,2 százalékának kellett projekt lemondásról beszámolnia. Ez a legmagasabb érték azóta, hogy az Ifo 1991-ben elkezdte gyűjteni az erre vonatkozó adatokat.
A fellendülés éveiben az építőipari termelés 2015 és 2022 eleje között 16 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban a német lakásárak az Eurostat szerint átlagosan 66 százalékkal drágultak.
Persze nem csak az iparági szereplők, hanem a német kormány is érzi, és tudja, hogy baj van. Szeptemberben egy 14 pontos cselekvési tervben állapodtak meg az építőipar és a német szövetségi kormány képviselői. Ez adókedvezményeket, vonzó támogatási programokat, az energiatakarékossági előírások enyhítését és a tervezési, valamint engedélyezési eljárások egyszerűsítését tartalmazta.
Az erre a megállapodásra épül intézkedéscsomagot Klara Geywitz építésügyi miniszter hétfőn mutatta be. Ennek eredményeként szerinte lehetővé válik, hogy gyorsabban épüljenek fel a szükséges és megfizethető lakások.
A brit lap idézi Felix Pakleppa, a 35000 vállalkozás tömörítő ZDB építőipari szövetség igazgatóját, aki szerint az intézkedéscsomag ugyan reménysugarat jelent, de ennél azért többre lehet szükség. A szövetség elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet,
hogy az építőipar nem tud hirtelen változásokat végrehajtani. Egy ingatlan projekt esetében ugyanis két-három évbe is beletelik, míg a tervezési fázisból a használatba vételre kész állapotban eljut. Így a most bemutatott intézkedéscsomagnak ha meg is lesz a hatása, az csak évek múlva fog majd jelentkezni.
Azt, hogy mennyire borús a kilátások, jól mutatja a Roland Berger tanácsadó cég néhány napja megjelent előrejelzése is. Ők idénre és jövőre egyaránt 6,2 százalékos visszaesést prognosztizálnak a német építőiparban. Fellendüléssel leghamarabb 2025-ben számolnak, azonban ennek mértéke sem lesz kiugró, véleményük szerint alig 3 százalékos.