A hatás nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széleskörű hatást gyakorló fennakadásokra.
Egyre több közepes méretű ipari vállalat már nem engedheti meg magának, hogy ilyen költségek mellett Németországban termeljen tovább. Ehhez jön még az az aggodalom, hogy az energiahordozó-hiány miatt legalább ideiglenesen le kell állítaniuk saját erőműveiket. Minden európai politikusnak figyelembe kellene vennie ezt a gazdasági következményt - mondta Wansleben a lapnak.
A fém- és villamosenergia-ipar vállalatai szintén drámai következményekre figyelmeztetnek - számolt be az MTI.
Ha Németország úgy döntene, hogy nem importál többé gázt vagy olajat Oroszországból, annak drámai hatása lenne az iparunkra, de a magánháztartásokra is - fogalmazott Stefan Wolf, a Gesamtmetall munkaadói szövetség elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Szavai szerint az infláció két számjegyű lenne. Az ellátás biztonsága komolyan veszélybe kerülne.
Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a CDU/CSU Bundestag-frakciója az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázszállítások leállítását követelte.
A Gesamtmetall elnöke szerint az Északi Áramlat 1 vezeteék leállítása önmagában mintegy 550 terawattóra energiaellátási veszteséget eredményezne, "évi mintegy 950 terawattóra igény mellett". Hosszú távon Németországnak mindenképpen csökkentenie kell kitettségét az orosz szállításoknak. Rövid távon azonban egyszerűen nincsenek alternatíváink, a szövetségi kormány és az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem - véli Wolf.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.