A németországi nagykoalíció kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD a jövő évig adott haladékot Angela Merkel kancellárnak, hogy javítsa a kormányzás színvonalát, amellyel megállíthatja a CDU/CSU pártszövetség és az SPD szabadesését a népszerűségi listákon a helyi választásokon - értelmezi a szociáldemokraták vezetőségének nyilatkozatát a Reuters. A hét végi hesseni tartományi szavazáson a két párt tíz-tíz százalékpontot rontott eredményén, amelynek nyomán sz SPD vezetősége a CDU/CSU-SPD koalíció újragondolását ígérte a párt támogatóinak.

Ez nyilvánvalóan a berlini kormánykoalíció gyenge teljesítményével magyarázható, ugyanis a CDU-Zöldek páros irányítása alatt álló tartomány gazdaságilag kiválóan teljesít. A Financial Times (FT) értelmezése szerint a katasztrofális választási eredmény bizonyos értelemben mégis szerencsésen alakult a kancellár számára: pártja meg tudta őrizni többségét így folytathatja kormányzást a megerősödött Zöldekkel vagy esetleg a négy évvel ezelőttinél szintén jobban szerepelt liberális FDP-t bevonva egy hármas koalícióban.

Kapcsolódó

Merkel máris lépett

Angela Merkel német kancellár nem indul el ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért a párt decemberi kongresszusán - német sajtóértesülések szerint ezt pártja elnökségi ülésén jelentette be hétfőn Berlinben.

A politikus 2000 óta vezeti a CDU-t. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie - írta az MTI.

Vége lett volna

Ha 19 év kormányzás után, a jó gazdasági teljesítmény ellenére elbukott volna a CDU, az rövid úton véget vethetett volna Merkel politikusi karrierjének. Így viszont - legalábbis egyelőre - elkerülte a legrosszabbat. Az FT szerkesztői is osztják az általános véleményt, miszerint a kancellár az SPD kezében van, amely kiléphet a nagykoalícióból. Egyben ez az a lehetőség, amely a leginkább aláássa a német politikai stabilitást.

Merkel koalíciója elvesztette a választóközösség bizalmát - foglalta össze a lényeget Josef Joffe, a Die Zeit vezető szerkesztője a Reuters szerint. Ami a szociáldemokratákat illeti, olyan mélyen vannak, hogy ha ellenzékbe vonulnának, akkor sem lennének képesek, hirtelen feltámadni a poraikból. Emiatt várhatóan fogukat összeszorítva bent maradnak a politikai társbérletben, és arra várnak, hogy hátha fordul a kocka vagy legalább jobb idők jönnek.

Személyes vereség

Az ARD hírügynökség idézi, milyen választ adtak a CDU szavazói az exit poll egyik mellékes kérdésére. Ez azt firtatta, hogy Angela Merkel segítette a pártot a hesseni szavazáson vagy hátráltatta. A válaszadóknak mindössze 13 százaléka választotta az első opciót, szemben a 2013-as eredménnyel, amikor ugyanerre a kérdésre 70 százalékuk vélte úgy, hogy a kancellár hozzájárult a győzelemhez.

A CDU decemberben tartja éves kongresszusát, amelyen Merkel újraválasztásáért szállhatna ringbe. Bár a várakozások szerint megkapná a többséget ehhez, ám ha csak kis különbséggel győzne, az aláásná befolyását és felgyorsítaná az utódlásáról szóló vitát. A jelek szerint Merkel meglepő elővágással védi ki ezt a lehetőséget: a Deutsche Welle értesülése szerint felajánlotta pártja vezetőségének, hogy nem indul a tisztségért. Eddig összekötötte a kancellári és a pártelnöki posztot, úgy tűnik, kész lenne szétválasztani ezt, hogy a kormánytól független mozgásteret adjon pártjának.

Jens Spahn egészségügyi miniszter, a CDU jobbszárnyának vezető alakja úgy véli, a pártnak már decemberben világos programot kell adnia arra, hogyan akarja visszanyerni régi erejét. Szerinte a bajorországi és a hesseni kudarc nem pusztán botladozás, hanem strukturális probléma. Ezt igazolja, hogy legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a CDU-t országos szinten a szavazók 25 százaléka támogatja szemben a 2017. szeptemberi választásokon elért több mint 41 százalékkal.

Forró hónapok

Az FT várakozásai szerint az SPD-ben a korábbinál is élesebb vita indul arról, hogy kilépjenek-e a nagykoalícióból vagy ha ezt teszik, azzal még többet ártanak maguknak, mintha maradnak. Ha az előbbi csoport győz, az azzal járna, hogy Angela Merkel 13 éves regnálása hirtelen véget érne. Berlini politikai megfigyelők ugyanis úgy vélik, hogy ebben az esetben nem indulna újra a kancellári megbízatásért.

Nem mellékes, hogy Merkel meggyengült belpolitikai helyzete korlátozza azt is, hogy Európa legfontosabb vezetőjeként ellássa feladatait egy az uniót próbára tevő időszakban. Meg kellene állapodni az Egyesült Királysággal a brexit feltételeiről, illetve az olasz kormánnyal a dél-európai ország költségvetéséről. És a történet végén jönnek a jövő májusi európai parlamenti választások.

A fotó forrása: Abir Suktan/AFP.