Gazdagabbak a németek, de az infláció miatt mégse
A német gazdaság kedvezőtlen kilátásai időben lépésre késztette az előrelátó németeket: a Bundesbank új jelentése szerint a megtakarítások iránt megnövekedett érdeklődés és a tőzsdék árfolyamemelkedése összességében gazdagabbá tette az embereket Németországban.
A magánháztartások készpénzből, értékpapírokból, bankbetétekből és biztosítási követelésekből álló pénzügyi vagyona a második negyedévben 94 milliárd euróval 7492 milliárd euróra nőtt az év elejéhez képest, ami a tavaly tapasztalt, látványos visszaesés után bíztató adat. Igaz, hogy az összeg még messze van a 2021 végén elért, 7624 milliárd eurós rekordértéktől.
A Bundesbank szerint a polgároknak idén egyrészt a tőzsdék árfolyamnyeresége hozott vagyonnövekedést: a részvényekkel rendelkező magánbefektetők 9 milliárd eurót nyertek, annak ellenére, hogy 2016 óta idén a legalacsonyabb szinten, összesen egymilliárd euró értékben fektettek be a tőzsdén.
Ezen kívül a befektetési alapok is szép summát, 19 milliárd eurós növekedést eredményeztek a nyár közepéig. A németeknél a pénzügyi eszközök messze legnagyobb része (több mint 3100 milliárd euró) még mindig készpénzben és banki betétekben van, ám a tudatosság e tekintetben is megfigyelhető – mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A megemelkedett kamatok miatt a többség idén csökkentette a látra szóló betéteket, vagyis az általában kamatmentes folyószámlákon lévő pénzt és az egynapos betéteket, cserébe jelentősen növelték a magasabb kamatozású, lekötött betéteket.
A magas infláció ugyanakkor összességében nem kímélte az emberek pénzügyi vagyonát, ahol 2021 vége óta a teljes reálhozam negatív, de némileg emelkedő trendet mutat.
Ragaszkodnak az osztrákok a készpénzhez
Az osztrákok pénztárcájában fejenként átlagosan 102 euró készpénz van, 2021-ben ez az érték még 95 euró volt – derül ki az Osztrák Nemzeti Bank fizetési felméréséből, amely szerint a fiatalabbak jóval kevesebb bankót hordanak maguknál, mint az idősebbek, de a lakosság fele 50 euróig inkább készpénzzel fizet, és jellemzően 40 és 100 euró közötti összeget hord magánál.
Azt is megállapították, hogy Ausztriában az emberek kétharmada eleve szívesebben fizet készpénzzel a boltban, mint bankkártyával, annak ellenére is, hogy egyébként folytatódik a járvány alatt felgyorsított készpénzmentesség terjedése. Sőt, a válaszadók 95 százaléka el sem tudja képzelni a mindennapokat a bankjegyek nélkül, amelynek a sógorok szerint meg kell őrizni a jelenlegi jelentőségét, amiatt is, mert minden harmadik lakos nem igazán bízik például a mobiltelefonos fizetési alkalmazásokban.
Kiderült az is, hogy az online kiskereskedelem jelentős növekedése mellett a hagyományos üzletek még mindig messze a legfontosabb vásárlási helyek Ausztriában, ahol az összes beszerzés 84 százaléka történik – idézte a Kurier.
Tíz százalékkal drágul jövőre a kötelező
A németországi járművezetőknek 2024-ben lényegesen többet kell fizetniük a kötelező felelősségbiztosításért, körülbelül tíz százalékos drágulás jön a tarifákban – közölte Stefan Schmuttermair, az E+S Rück gépjárműszakértője.
Felhívta a figyelmet: ezekben a hetekben kezdődik az úgynevezett változó évszak, amikor a legtöbb sofőr november végéig felmondhatja a kötvényét, és a következő évre egy másik társaságnál biztosíthatja magát. A szolgáltatókra nehezedő nyomás nagy a várható áremelések miatt, amelyet az indokol, hogy a 2020-as és 2021-es járványévek után tavaly óta ismét növekszik a károk száma, eközben egyre drágultak az alkatrészek árai és a műhelyköltségek.
Idén a gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja két százalékkal, a teljes körű biztosításoké 3,6 százalékkal nőtt a németeknél, ahol a szolgáltatók éles versenybe kerültek a díjemelések miatt. A Süddeutsche Zeitung szerint a 2023-as év a biztosítóknak „történelmileg negatív eredményeket” hozott, mert csaknem hárommilliárd eurós veszteséget halmoztak fel, amelynek egy csekély részét a tőkenyereség ugyan ellensúlyozza, de a szektor stabilitásához legalább 20 százalékos emelés lenne szükséges jövőre.
Egyre több a céges és magáncsőd a sógoroknál
Stájerországban és Karintiában szeptember végéig tavalyhoz képest több, mint 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenség miatt indított csődeljárások száma a vállalkozásoknál. A legtöbb csőd Ausztriában a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, az ingatlanszektorban és az építőiparban történik. Iparági szakértők szerint utóbbi területen az év végéig drámai mértékben megnő a céges bedőlések és a létszámleépítések száma – közölte a Kleine Zeitung az Alpesi Hitelezők Szövetségének (AKV) adatai alapján. A fizetésképtelenség általános okai a költségek és a kamatok növekedése, illetve az infláció, míg az építőiparban nehezíti a helyzetet a csökkenő rendelésállomány és az ingatlanpiac mélyrepülése is.
Az AKV felmérte a magáncsődök alakulását is, amely ugyancsak riasztó tendenciát mutat. Stájerországban például a tavalyi rekordév után idén már húszra emelkedett az állampolgárok által hetente bejelentett magáncsődök száma. A főként a rossz fogyasztói magatartásból fakadó túlköltekezés, a hitelfizetési fedezethiány miatt adósságcsapdába került osztrákok aránya a stájer tartományban közel 40 százalékkal nőtt az első félévben, akiknek az átlagos adóssága 115 800 euró. Országos szinten is egyre többeknek nehezednek el az anyagi körülményei: a magáncsődök száma éves összevetésben eddig több mint hét százalékkal nőtt.
Belebukott veszteségeibe egy nagyhírű üzletlánc
Végleg lehúzza a rolót az 1977-ben nyitott, nagyhírű müncheni divatlánc, a Hallhuber, amelynek kilenc üzletének bérleti szerződését a napokban mondták fel a bajor tartományi fővárosban, míg a Németország más területein működő, összesen 130 egységét már bezárták. A ruházati kereskedő fizetésképtelensége miatt 1200 alkalmazottnak mondtak fel – közölte az Abendzeitung müncheni napilap.
A vállalat már 2021-ben is csődközelbe került, amelyért a koronavírus-járvány miatti lezárások voltak felelősek. Akkor még a németek körében nagyon népszerű, tradicionális Hallhuber talpra tudott állni, ám a mostanáig eltelt időben mégsem sikerült megerősödnie a hosszú távú folytatáshoz. A végzetes fizetésképtelenség oka a cég tulajdonosai szerint a textilkiskereskedelmi szektor többszörös válsága, amely hatalmas eladási veszteségeket okozott.